Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)

5. Balázs Gábor: Pest megye nemzetiségi összetételének változása az 1940-es években

PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA...

állampolgári egyenjogúságának visszaállítása csak az 1950. március 25-i kormányrendelettel történt meg. Eddig az időpontig az egykori NSZK-ba mintegy 170 000, az egykori NDK-ba 54 000, Ausztriába 15 000 magyarországi német került. Ehhez hozzászámítva a 11 000 főnyi háborús veszteséget, a magyarországi németség teljes veszteségét 250 000 főre lehet tenni. Ha egybevetjük ezt a számot az 1941. évi magyar népszámlálásnak a német anyanyelvű lakosságra vonatkozó adatával (477 057), arra az eredményre jutunk, hogy Magyarországon 230 000 német maradt. ’3 PPSK vármegye lakosai közül 112 590 személy szerepelt a kitelepítési listán. Közülük 39 633 ember kitelepült, illetve kitelepítették, 23 033 elköltözött, meghalt és végül 5418-an hadifoglyok voltak, internálásra kerültek, vagy éppen ismeretlen helyen tartózkodtak.33 33 34

Láthatjuk tehát, hogy az országot egy döntően gazdasági szempontból aktív (és emellett közismerten magas szintű munkakultúrával rendelkező) réteg hagyta el.

A szlovák telepítések

Röviden tekintsük át a rendelkezésünkre álló statisztikák alapján, hogyan alakult a Pest vármegyei szlovákság száma, illetve relatív aránya a 20. század első évtizedeiben.

5. ábra: A Pest megyei szlovákok arányának változása.3S

Anyanyelv Anyanyelv Anyanyelv Anyanyelv Nemzetiség

(1910) (1920) (1930) (1941) (1941)

□ PPSK vm. ■ Alföld

□ Országos

33 Bellér, 189. o.

A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás.

35 PPSK vm. és Kecskemét törvényhatósági jogú (thj.) város összesen: 26 758 (1910, anyanyelv), 27 792 (1920, anyanyelv), 18 849 (1930, anyanyelv), 9858 (1941, anyanyelv), 1431 (1941, nemzetiség). Alföld (Bács-Bodrog vm., Baja thj. város, Békés vm., Bihar vm., Csanád vm., Csongrád vm., Hódmezővásárhely thj. város, Szeged thj. város, Hajdú vm., Debrecen thj. város, Jász-Nagykun- Szolnok vm., PPSK vm., Budapest székesfőváros, Kecskemét thj. város, Szabolcs vm., Szatmár-Bereg vm.) összesen: 128 663 (1910, anyanyelv), 109 280 (1920, anyanyelv), 84 102 (1930, anyanyelv), 62 249 (1941, anyanyelv), 14 366 (1941, nemzetiség). Országos (Dunántúl, Alföld, Észak): 165 273 (1910, anyanyelv), 141 918 (1920, anyanyelv), 104 817 (1930, anyanyelv), 75 920 (1941, anyanyelv), 16 689 (1941, nemzetiség). Ehhez kapcsolódik még az 1910. évi adatokat bázisnak tekintő országos index is (Dunántúl, Alföld, Észak): 100 (1910. anyanyelv), 85,9 (1920, anyanyelv), 63,4 (1930, anyanyelv), 45,9 (1941, anyanyelv). (Összeállítva a KSH népszámlálási adati alapján.)

106