Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
5. Balázs Gábor: Pest megye nemzetiségi összetételének változása az 1940-es években
PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA... munkához nem értettek, korábban soha ilyen jellegű tevékenységet nem folytattak, és sok esetben néhány hónap elteltével, a sváb vagyonok felélése után, vissza is költöztek eredeti lakóhelyükre. Az önkéntes telepítésre jelentkezettek a földigénylő bizottságokban igyekeztek túlsúlyba kerülni. Ez főként a vegyes lakosságú községekben feszültséget okozott az őslakosság és a betelepülők között.25 26 A sváb településeken az is előfordult, hogy az önkormányzatok, a járások vezetői tehetetlenül álltak az önkényes föld- és házfoglalókkal szemben, így például Pest megyében is: „Méltóztassék - írja a Monori járás főjegyzője hivatali felettesének - a járás területén lévő német községek (Vecsés és Ceglédbercel) betelepítési kérdését nyitva hagyni. Ugyanis a járás területén több népes magyar ajkú község van, és egy községben sem nyert a földigénylés - igényelhető birtok híján teljes kiegyenlítést. Tegnap az történt, hogy a Gyömrői járás területén lévő Péteri községből néhány honfoglaló az ottani község rendőrsége és a kommunista párt vezetőségének kíséretében máris elindult Ceglédbercelre, hogy ott az uratlanul maradt volksbundista birtokokat és házas ingatlanokat elfoglalják. ”2b A háborús eseményeket közvetlenül követő zavaros hónapokban, 1945. április közepétől június végéig a német gazdaságok 35%-át kobozták el, és a német lakosság 42%-át űzték el otthonából. A telepítések idejére a német nemzetiségű magyar és a német állampolgárok jelentős részét internálták a Tolna megyei Lengyel községben felállított, továbbá a szekszárdi, a tolnai, a pécsi, a kecskeméti és a buda-déli táborokba.27 28 Mivel nem rendelkezünk a végleges kitelepítettekkel kapcsolatos részletes adatokkal, ezért vizsgáljuk meg a magyar kormány által 1945 novemberében összeállított kimutatást, hiszen joggal feltételezhetjük, hogy a tervezetből kiolvasható arányok és a ténylegesen kitelepítettek társadalmi összetétele között nem volt számottevő különbség. Eszerint az országból kitelepítendő németek száma 303 419 fő, amely a következőképpen tevődött volna össze: 2. ábra: A Magyarországról kitelepítendő németek összetétele életkor szerint}* □ 12 éven aluliak ■ 13-60 év közöttiek □ 60 év felettiek 25 26 27 25 Tóth, 55. o. 26 PMLXXI. 4-a. 121/1945. 27 Bevezetés. A magyarországi németség megpróbáltatásai 1945 után. In: Bank-Őze, 22. o. 28 Fehér, 67-68. o. 104
