Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

8. Halász Csilla: Kultúrversenyek a Rákosi-rendszer idején

KULTURVERSENYEK A RA KOSI-RENDSZER ID EJ EN

A járási kultúrházak a meghirdetett verseny hatására általában szerveztek egy-két alkotmány kört, s viszonylag nagy hangsúlyt fektettek mind a szemléltető agitációra, mind az agitációs brigádok működésére.17 * 19 Általában sikerült megszervezniük a Szabad Föld Vasárnapokat és egyéb ismeretterjesztő előadásokat is,15' ahol főként mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Néhány helyen népnevelő szobákat rendeztek be, amiket képekkel, plakátokkal, grafikonokkal díszítettek, s ilyenkor főként a tavaszi gazdasági munkákat mutatták be.

A jelentésekben az értékelések után egy-két kultúrház-igazgatót dicséretre vagy jutalomra terjesztettek fel. A versenyben elmaradt kultúrházaknál a rossz teljesítmény indokait általában a gazdasági nehézségekre, anyagi problémákra vezették vissza, illetve sok helyen hivatkoztak arra. hogy nem volt elég kultúrmunkás a járási kultúrotthonban, sőt az is előfordult, hogy nem volt a kultúrháznak igazgatója sem.

Míg az említett versenyek inkább a mennyiségi mutatókra helyezték a hangsúlyt, addig az 1954-ben a Monori járási kultúrház versenykihívásában már a minőségi jellemzők - kultúrházak tisztasága, otthonossága - szerepeltek a verseny elbírálásának szempontjaiként.17 Ugyanígy a Kisvárdai járási népművelési dolgozók felhívásában sem a mennyiségi növekedés elérése volt a cél, ez esetben a mozik és a kultúrotthonok munkáját akarták minél jobban összehangolni.20

A mennyiségi mutatókról a minőségire áttérés eredete mindenképp az 1953. évi júniusi fordulat21 után bekövetkezett változásokban kereshető. Az 1953-as politikai fordulatot követően a Népművelési Minisztériumot, illetve az egész művelődési politikát irányító Révait félreállították, és megkezdték a kulturális területhez tartozó intézmények működésének megváltoztatatását. A túlzott mennyiségi törekvések visz- szafogásával, a minőségi feltételek javításával igyekeztek a korábbi hibákat orvosolni. Ezt részben sikerült is megvalósítani, de mélyreható változás nem következett be, s a

17 Kiugróan magas volt a tatai járási kultúrház kultúragitációs munkája, a választások alatt brigádjuk 106 alkalommal szerepelt. MOL. XIX. l-3a. 8791-19-157/1953.

17 A Szentesi járási kultúrház 293 előadást tartott tel év alatt, ez a szám majdnem duplája a ceglédi teljesítésnek (168). MOL XIX. l-3a. 8791-19-25/1953.

19 Három versenypontot jelöltek ki: LA kultúrotthon szép, ízléses, barátságos, tiszta kialakítása. 2. A klubszerű élet megteremtése, a dolgozók kulturális életének kielégítése. 3, A járási otthonok hogyan segítik szakmailag, kultúrpolitikáikig és anyagilag községeiket. Halász, 2006. 305. o.

211 Versenypontok: I. a negyedéves munkatervek összehangolása a kéthetes programmal, 2. a kultúrház és a kultúrotthon műsorainak és rendezvényeinek moziban történő hangosítása, a mozik műsorának és filmjeinek ismertetése a kultúrotthon hangosítóján, 3. fotó- és rajzszakkörök rajzai a filmekről, 4. élenjáró dolgozók népszerűsítése a híradón, hangosítón keresztül, 5. a mozivezetők bevonása a kultúrotthonok irányításába, 6. a legjobb művészeti csoportok fellépése filmvetítések előtt, 7. szakkörök és ismeretterjesztő előadások népszerűsítsék a mozik előadásait, 8. kölcsönös segítségnyújtás a kultúrotthon és a mozi között. MOL XIX. l-3a. 8791- 14-2-20/1954.

21 1953. június 27-28.: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének (KV) határozata, amelyben feltárta a pártvezetőség legfőbb hibáit a politikában, a gazdaságban és a kormányzati módszerekben. Az ülésen elfogadott határozat kijelölte az új politika feladatait: többek közölt csökkenteni kell az iparosítás ütemét, növelni kell a mezőgazdaságban a beruházásokat, biztosítani kell a termelőszövetkezetek önkéntességét, fejleszteni kell a kommunális szolgáltatásokat stb. Izsák Lajos: Magyarország a második világháború után, 1944-1956. In: Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő - Izsák Lajos (szerk.): 20. századi magyar történelem. 1900—1994. Napvilág Kiadó, Budapest, 1997. 316. o.

208