Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)
BERENY1NE KOVÁCS GYÖNGYI Egy 7r Magyar Nyelv Terjesztésére Ügy ellő [...] Állandó Megyebeli Kiküldöttség működése Pest megyében A reformkor kiváló magyar politikusai a nemzeti függetlenségért és a polgári haladásért vívott küzdelemben fontos szerepet tulajdonítottak a közoktatásügy korszerűsítésének. A bécsi udvar ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar közoktatásügy feletti rendelkezés jogát királyi felségjogként érvényesítsék. Az ebből adódó feszültség sajátos ellentmondást teremtett, mivel az uralkodó nem tartotta illetékesnek az országgyűlést a tanügyi kérdések rendezésében. Az uralkodó a Helytartótanács elnökén keresztül - aki egyben Pest megye főispánja is volt - számos rendelkezést bocsátott ki a népoktatás ügyének rendezésére. Az 1840-es évek országgyűlésein a megyék követutasításaiban lefektetett közoktatási elképzelések és a bécsi udvar tervei között számos azonosság fedezhető fel. Végül az 1845-ben kiadott Magyarország elemi tanodáinak szabályai című rendelet rendezte a reformkorban ezt az ügyet.2 ' A megyei közgyűlés gyakran foglalkozott a magyar nyelv tanításának és a népoktatás fejlesztésének kérdésével. A megyék saját hatáskörükbe vonták a népoktatás színvonalának emelését, népnevelési választmányt küldtek ki, egyesületet alapítottak, pénzalapot teremtettek. A vármegyétől kapott vagy általa kibocsátott rendelkezések végrehajtásáért a szolgabírák voltak felelősek.* 29 A megye 1831 januáijában nyomtatásban megjelentetett rendelettel szabályozta a nemzeti nyelv használatát, s ezzel magyar nyelvűvé tette a közigazgatás után az igazságszolgáltatás helyi fórumait is. A kérdés további részletes vizsgálatára pedig felállított egy állandó bizottságot, amely elnevezése: Egy 'a Magyar Nyelv Terjesztésére ÜJgy’ellöf...]Állandó Megyebeli Kiküldöttsége volt. Ez a bizottság hamar felismerte, hogy a magyar nyelv ,, virágzásba hozása ” csak az iskolai tanítók és a lelkipásztorok együttműködésével lehetséges.30 A másodalispán, Dubraviczky Simon elnökletével, gróf Teleky Sámuel királyi tanácsos, Gosztonyi Miklós, Mérey László, Jankovich Miklós, Fáy András, Reviczky Imre, Benyovszky Péter táblabírák, Szögyényi László főjegyző és Zlinszky János főszolgabíró, maguk mellé „veendő” esküdtekkel alkották az Egy ’a Magyar Nyelv Terjesztésére Ugyellő [...] Állandó Megyebeli Kiküldöttséget. Feladatuk a magyar nyelv terjesztésének felügyelete volt a megye területén, tevékenységükről a megyei közgyűlésen kellett beszámolniuk.31 ’* A Helytartótanács 1845/25 224. számú rendeleté. Magyarország elemi tanodáinak szabályai. 1845. 1-15. o. In: Mészáros, 1980. 229-259. o. 29 Bényei, 56-59. o. ,0 .Ami a megyebeli a., közép ponti rendszabásokat illeti ezek között mindenek előtt; azt látná szükségesnek ezen Deputáeió. hogy más kisebb fontosságú tárgyaknak peldájokra egy a Magyar Nyelv Terjesztésére Ügyellő nem sok tagokból Állandó Megyebeli Kikiildöttség neveztessen ki, melly a helybeli környit /állásokra tekintve. a tapasztalásból mentendő legcélaránvossabb javallatokat légyen, a ' honnyi nyelvnek a ' meg\-e kebelében lendő terjesztésére nézve, és az e' végre sinor mértékül meg állapítandó alapokhoz képpest a' rendszeres dolgoknak foganatosíttat ások eránt a' külső tisztviselőknek maga adhasson utasítást [...]. “Az 1832. évi 22-es közgyűlési határozat végzése értelmében: ..A ’ mi pedig az állandó kikiildöttség eránt előterjesztett javallatott illeti ez hasonlóképpen elfogadtatván, a' tudósító kikiildöttség". PML IV. 3-a/l. 1831:313. " PML IV. 3-a/l. 1831:313. 85
