Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTARÁNAK TÖRTÉNETE... hosszú időkön keresztül nélkülözött, de igen óhajtott szakkönyvtárt sikerült a napokban létrehozni "S6 - írta Várdai István árvaszéki elnök. A szakkönyvtár létrehozásának célja az előadók szakismeretének bővítése és a gyámügyi teendők megkönnyítése volt, ennek érdekében beszerezték a legalapvetőbb szakkönyveket, törvényeket és rendeleteket. Az 1941 augusztusában 300 pengő éllékben megvásárolt kiadványok listájával rendelkezünk. Ezeket a müveket Fára József leltárba vette, majd átvételi elismervény ellenében az árvaszéki szakkönyvtár részére kiadta. Várdai István árvaszéki elnök mellékletben közölte a hozzáférhető kiadványok címjegyzékét. A jegyzék körülbelül 100 müvet tartalmazott, kötetszámot nem összesített, és bővebb volt Fára listájánál. Szekrényenként és polconként sorolta fel a könyveket. Megkülönböztetett ,,Nagykönyvtár”-at. amelyet 4 szekrényben helyeztek el, Árvaszéki elnöki könyvtárat és az Árvaszéki elnök magánkönyvtárát. A szakkönyveken kívül helységnévtár, tiszti cím és névtár, Pest-Pilis- Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja. Beliig\’i Közlöny. Rendeletek Tára, Törvénytár, Pest vármegye szabályrendeletei, Vadnay: A magyar hivatalos nyelv szabályai stb. alkották az állományt. A szakkönyvtárról hírt adó irat rendelkezett a könyvtárhasználat módjáról is. A könyvtár az árvaszéki tanácsterem szekrényeiben nyert elhelyezést, így rövid idejű használatra az elnöki titkártól igényelve a tanácsteremben nyílott mód. Hosszabb időre (legfeljebb 30 napra) átvételi elismervény ellenében használhatták a kiadványokat. Az átvételi elismervény ellenében kölcsönzött könyvekért az olvasó anyagilag felelős volt. A használat során tiltották a könyvek aláhúzását, megrongálását. A szakkönyvtár fejlesztése érdekében az árvaszéki elnök szóbeli javaslatokat várt az előadóktól. Az 1940-es évek drámai változást okoztak hazánk életében. 1941-ben Magyarország a németek oldalán belépett a második világháborúba. Előbb légitámadások esetére, majd ostromra készülve tettek intézkedéseket a levéltári anyag védelmére. Fára József elkészítette a leginkább megőrzendő iratok jegyzékét. Ezek egy részét Pomázra vitette ki, a többit a vármegyeház kiürített pincéiben helyezte el. A levéltár helyiségeinek azt a részét érte bombatalálat, ahol a korábban kiszállított iratok üres polcai voltak.* * **7 Fára későbbi jelentései szerint a levéltár iratanyagában nagyobb pusz, , . , ou titas nem történt. A könyvtári anyag nem volt ilyen szerencsés, bár a kár tényleges mértékéről konkrét adataink nincsenek. Az ostrom után a könyvek egy részét a romok alól kellett kimenteni. Fára József vezetésével megszervezték a könyvanyag összehordását, rendezését. Már 1945 őszére sikerült a közigazgatási szakkönyvtár és a főispáni hivatal szakkönyvtárának helyreállítását elvégezni. A következő néhány évben még együtt fejlődött a vármegyei és a levéltári könyvtár, majd 1950-ben sor került az egységes levéltári hálózat kialakítására. Ettől az időponttól kezdve beszélhetünk az önálló levéltári könyvtár létrejöttéről. PML IV. 475-a. 5 IOlt/1941 ad VI. 80/1941. cin. *7 Böör, 92-94. o. ** PML XXI. 71-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Levéltárának iratai. Ügyviteli iratok 1945 1950. 1/lt. 1945. ad 11.100/1945. kig. 72
