Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
példányt a vármegyei levéltárban őrizték. Az Egyetemi Nyomda hajlandónak mutatkozott segíteni a megmaradt példányok elhelyezésében. A terv szerint a Magyar Könyvbarátok Szövetsége tagjai között kívánták terjeszteni a köteteket. Rexa Dezső 1934. július 30-án írott jelentésében76 kérte, hogy fenti indokai alapján az előlegként szereplő összeget töröljék nevéről, és az Egyetemi Nyomda által eladásra kerülő kötetek árából, illetve a községektől esetleg befolyó összegből a vármegyei levéltár könyvtárát fejlesszék. Erre nem kerülhetett sor, mivel a kiadvány terjesztése a felajánlott segítség ellenére sem volt sikeres. Rexa Dezső 1937. szeptember 30-án nyugállományba került. Utóda rövid ideig Bilkei Gorzó János tiszteletbeli főlevéltámok volt, aki 1938. július 31-ig állt a levéltár élén. 1938. augusztus l-jével Fára Józsefet nevezték ki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárának vezetőjévé.77 * Fára József nagy tapasztalattal rendelkező, képzett levéltáros volt, aki korábban hosszú ideig Zala vármegye főlevéltárnokaként dolgozott.K A vármegyei levéltár tényleges átadás-átvételére 1938. augusztus 8-án került sor. Böőr László többször idézett müvében megjegyezte, hogy Fára a levéltári anyagot csak feltételesen vette át, mert sok csomó teljes egészében hiányzott.79 A rendezetlen állapot a könyvtárral kapcsolatban is említésre került. Az alispán Rexa A Nemzeti Színház megnyitásának története című művének előállítási költségeinek megtérítése kapcsán jelentést kért Fára Józseftől is. Fára nem tudott pontos adatokkal szolgálni a megmaradt példányszámot illetően, mivel ,,a levéltár átvétele alkalmával ezeket a müveket darabszám nem adták át és nem is adhatták át, mert a könyvtár egész anyaga nem volt szekrényekben elhelyezve, hanem a levéltár különböző részeiben össze-vissza dobálva agy, hogy darabszám ezeket a müveket nem is vehettem át". Megjegyezte, hogy az Egyetemi Nyomda Könyvesboltjának eladásra átadott 50 példány ára az iratok szerint még elszámolatlan. Javasolta, hogy az alispán szólítsa fel elszámolásra a nyomdát, és az esetlegesen befolyó összeget a 62 879/1934. közigazgatási 394/1935 közgyűlési számú határozat értelmében a vármegyei könyvtár kiegészítésére fordítsák. Ajánlotta egyben, „hogy a vármegy ei számvevőség jelentése szerint a vegyes alapoknál kezelt 60.- P-t szintén méltoztassék a vármegye levéltárának kiutalni, hogy a vármegye amúgy> is szakmüvekben hiányos levél kirí szakkönyvtárát kiegészíthessem ”.'w Ember Győző az Országos Levéltár megbízásából 1940 szeptemberében jelentést írt Pest megye levéltárának helyzetéről. A másolatban meglévő jelentés néhány mondat erejéig foglalkozott a könyvtárral is, amelyet Fára Józsefhez hasonlóan nem tartott megfelelőnek: ,^4 levéltár részére a következő folyóiratok járnak. Századok, Tűnd. Levéltári Közlemények, Magyar Családtörténeti Szemle. Szakkönyvtára van, de nem kielégítő. A könyvtár gyarapítása a költségvetésben nem szerepel. Levéltár be76 PML IV. 475-a. ad 355U/I934., 41 009 kig/1934. 77 Böőr, 89. o. 7K Fára József 1884-ben született Gyulafehérváron. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen folytatta, ahol 1908-ban történelem-földrajz szakon végzett. Az Országos Levéltárban 1914-ben kezelői szakvizsgát tett, majd 1917-1938 között Zala megye főlevéltárnoka volt. 1926-ban Pécsett doktorált. Főleg helytörténeti és levéltártörténeti kutatásokat folytatott. Pest megye levéltárát 1950-ig vezette. Böőr, 128. o. 79 Böőr, 89 o. *" PML IV. 475-a. 198U/1940.-15 702/1940. kig. A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTÁRÁNAK TÖRTÉNETE...__________________ 70
