Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTARÁNAK TÖRTÉNETE... Az állomány döntő többségét azonban az oklevéltannal, címertannal, közigazgatással és jogtörténettel, illetve a történettudománnyal foglalkozó munkák tették ki. 1929-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja elkészitette a vármegye levéltári és szakkönyvtári rendtartási szabályrendeletét. Rexa Dezső átnézte, és javaslataival kiegészitette a tervezetet, majd kérte ennek jóváhagyását. Bár a tervezet jóváhagyása később sem valósult meg, mégis érdemes elemezni a dokumentumot. Ez volt az első könyvtárra vonatkozó szabályrendelet, amelyet sikerült megtalálnunk. A tervezet a ténylegesen folytatott gyakorlati munkán alapult, azt rögzítette írásos formában, illetve tartalmazott előremutató javaslatokat is.72 Az I—Vili fejezet a levéltári munka részletes szabályozását tartalmazta. Ezen belül a 74. § a levéltári anyag megőrzéséről szólt. Rögzítette, hogy „a levéltárból iratot, oklevelet, vagy bármily oda beutalt és elhelyezett tárgyat örök tulajdonul átengedni, vágy elajándékozni szigorúan tilos. Kivételként különféle könyvek [..Ja vánnegve területén fennálló vagy jövőben felállítandó nyilvános közkönyvtár[...] részére átengedhetek. A könyvek közül a levél- tciri szoleálathoz szükséges szakkönvveketí...]mindenesetre meg kell tartani. "72 A IX. fejezet a vármegyei szakkönyvtár rendtartási szabályrendelete volt. A 118. § szerint a beérkező könyveket a leltározással együtt levéltári és könyvtári bélyegzővel kellett ellátni, ennek megtörténte előtt nem adhatták ki azokat. A szak- könyvtár minden osztályán a növedéknaplón kívül kettős cédulakatalógust is kellett vezetni. A könyvtárba idegen csak levéltári tisztviselő kíséretében léphetett be, számára bármely müvet csak az arra feljogosított levéltári tisztviselő adhatott ki használatra. A 119. § az általános revízió időpontját rögzítette. A levéltári tisztviselők a nyári nagy szünidő alatt (július l-jétől augusztus 1-jéig) végezték a könyvtár egyes osztályain az általános revíziót, amelynek ideje alatt a vármegyei előadók sem használhatták a szakkönyvtárat. A 120-122. § a használók körét és a használat módját rögzítette. A kölcsönözni kívánt müvekről az olvasó sajátkezű aláírással ellátott kölcsönzőlapot állított ki, amelyet csak a müvek visszaadása után kaphatott vissza. A könyveket általában helyben olvashatták. Indokolt esetben szakemberek, ,, kiváló társadalmi állcist elfoglaló, a levéltári tisztviselők előtt személyesen ismert egyének" otthon is használhatták a szakkönyvtár állományát, maximum 2 hónap időtartamra. Vidékre hivatalos megkeresés alapján, hatósági jótállás mellett kölcsönöztek a tervezet szerint, külföldre viszonossági alapon. A 123. § az olvasóterem használatára vonatkozott. Az olvasóterem hétfőtől szombatig reggel 9-től délután 14 óráig tartott nyitva. A szakkönyvtárba tanulmányozás céljából minden előadót vagy vendéget bebocsáthattak. Olvasásra könyvet csak a szabályosan kitöltött és aláírt kölcsönzölap ellenében adhattak ki. A könyveket tilos volt megrongálni, az esetleges kárt okozója köteles volt megtéríteni. Az olvasóterem csendjére és rendjére a jelenlévő levéltári tisztviselő és szolga felügyelt. A rend ellen vétőktől a levéltárnok a kutatási engedélyt egy bizonyos időre vagy akár mindenkorra megvonhatta, s erről az alispánt értesítenie kellett. A szak- * 71 72 Böőr, 88. o. 71 PML IV. 475-a. ad 512IÜI930. A megjelölt szövegrész utólagos kiemelés. 68
