Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
ARADI HONA 1848 1849-et korszakhatárnak tekintve nehéz összefoglalóan elemezni a vármegyei könyvtár állapotát. Lajstrom híján még állományának nagyságáról sem tudunk biztosat mondani. Összehasonlítva Somogy vármegye könyvtárával, amely az 1838-as lajstrom szerint 3407 darabból állt." Pest megye könyvtára lényegesen kisebb volt. 1839-ben még működött az a gyakorlat, hogy a kötetek gerincén feltüntették a könyvtárban elfoglalt hely sorszámát, amely a beérkezés időrendje szerinti növekvő sorszámot jelentett. Fent említett Beszédes József munkája 1839-ben a 133. számot kapta. Tudván azt, hogy vannak többkötetes müvek is, és figyelembe véve, hogy az 1840-1848 között megjelent munkákban már nem szerepel minden esetben a sorszám, 500-700 kötet közöttire becsülhető az állomány. Nyelvi megoszlását tekintve sok a latin és német nyelvű könyv, a magyar nyelvű kiadványok száma az 1830-as évektől emelkedett erőteljesebben. Tartalmukra nézve a kötetek nagyrészt jogi, közigazgatási, történelmi munkák voltak. Nincs adatunk a használókról és a kölcsönzés módjáról sem. Feltehetően a „ Tekintetes Karok és Rendek" használták, nem volt nyilvános könyvtár, ellentétben Somogy vármegye könyvtárával.'4 Nyitvatartási ideje bizonyára megegyezett a levéltáréval, hiszen a levéltáros gondjaira bízták a könyvtár kezelését. A Javallat Pest megye közigazgatási rendszere iránt című kötetben erről ez olvasható: ,,A levéltárnok, ki rendszerint mindennap 8 órától 12-ig, s mikor gyűlések vagy törvényszékek tartatnak, azok végeztéig, délután pedig J órától 6-ig a levéltárban lenni köteles, az alispáné hire s tudta nélkül beír mi kevés időre Pestről el nem távozhat "35 Fontos megemlíteni az 5. íj-t: levéltárból senkinek, kivévén az alispünyokat és jegyzői hivatalt, eredeti oklevelet kiadni, sem abba, a vármegye határozata nélkül, senki irományait vág}' drágaságait [...] elfogadni nem szabad. "'b Bállá Gábor halála után 1832. október 23-án Ketse Pétert választották levéltárnokká. A levéltár a könyvtárral a vármegyeház I. emeletén helyezkedett el, és ebben az időben (az 1838 1841 közötti székházbővítés után) 4 helyiségből állott. Magából az Archivumból a 2 legnagyobb szoba a főépületben valamint a „Leveles Tár - Mester” és segédje 1-1 szobájából.,7A feudális korszak végén Pest-Pilis-Solt vármegye mintaszerűen kezelt levéltárral rendelkezett. A vármegye levéltára és könyvtára a 19. század második felében A dualizmus idején a gazdasági fejlődés mellett fellendült kulturális életünk is. Az 1868-as népiskolai törvény hatására jelentősen csökkent az analfabétizmus. Nőtt a kiadott könyvek száma, emelkedett példányszámuk, új folyóiratok indultak (Századok: 1867, Magyar Könyvszemle: 1876). Pest, Buda és Óbuda egyesítése után (1873) " Sipos, 8. o. <J Sípos, 9. o. ” Nyáry. 55. o. Nyáry, 60. o. ; Böőr, 6l.o. '* Böőr, 65. o. 55
