Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
2. Aradi Ilona: A Pest Megyei Levéltár könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig
A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KÖNYVTARÁNAK TÖRTÉNETE... volt, akit 1785. november 29-én, az országban másodikként, Pest vármegye levéltári iktatóvá (regestrátorrá) nevezett ki.7 E tanulmány keretében felesleges Bállá Gábor tevékenységének méltatása, hiszen ezt már sokan megtették előttünk. Főglein Antalra hivatkozva írhatjuk, hogy Bállá Gábor, aki 1785-1832 között gondozta Pest vármegye levéltárát, országos hírnévnek örvendett. O kapta az országban a legmagasabb levéltárnoki fizetést, évente 500 forintot. Más megyék levéltámokait tanította a levéltárkezelésre, lajstromozásra, rendezésre. Idős korában Ferenc király (1792-1835) is kitüntette.8 Kinevezésének időpontját a Pest Megyei Levéltár alapítási évének tekintjük. A vármegyei könyvtár kialakulása Nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint Somogy vármegye könyvtárának történetírója,9 * 11 hiszen nálunk eddig nem került elő lajstrom a könyvtár legkorábbi anyagáról. Az első könyvvel kapcsolatos feljegyzés, amelyre rábukkantunk, 1731-ből származik. Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiről kiadott regeszták között a következő bejegyzés olvasható: „A vármeg\>e szükségleteire vásárolt büntetőjogi kézikönyvért /Liber Praxis Criminalis/fizessen aperceptor I forint 25 dénárt. A vármegye szükségleteire vonatkozó utalás egyben meghatározta a könyvtár gyűjtőkörét is. Elsősorban törvénytárakat, szabályrendeleteket szereztek be. Nem különült el a vármegyei és levéltári könyvtár, a kettőt összekapcsolta a levéltáros személye. Bállá Gábor idejében már biztosan létezett könyvtár: ,, Tapasztaltuk még azt is: hogy a diaetalis acták, úgy a könyvtár, a számadások [...] a nélkül hogy külön chategoriába vág}’ indexbe vétettek volna, külön helyen még is chronologice rendben állanak. ” - írják 1820-ban a levéltárat meglátogatók." A leírás alapján a levéltáron belül elkülönítették a könyvtárat, a könyvek pedig kronologikus rendben helyezkedtek el. A közgyűlési jegyzőkönyvek, illetve a mai könyvtári állomány legrégibb anyaga segít a korabeli állomány rekonstruálásában. Néhány 18-19. századi kötet gerincén, illetve előzékén szám vagy beírás található. Az utólagos visszakeresés bebizonyította, hogy az előzéken található számok a közgyűlési jegyzőkönyvek adott éveinek iktatószámaira utalnak, míg a gerincen található számok a könyvtárban elfoglalt helyre. Ennek a módszernek a segítségével a ma is meglévő állomány eredete kereshető vissza. A problémát az okozza, hogy a levéltár két évszázados fennállása alatt sokszor került nehéz helyzetbe, forradalmak, háborúk, társadalmi változások kísérték működését, s eredeti könyvállományának jelentős része szétszóródott, elpusztult, vagy éppen elveszett. A közgyűlési jegyzőkönyvek mutatói a valaha meglévő, 7 Böőr, 54. o. * Főglein, 278. o. l) Sipos Csaba: Somogy vármegye könyvtárának története a kezdetektől 1945-ig. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár, 2003. 8. o. 111 Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712 1740. Új sorozat V. kötet, 1731-1734. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1994. 44. o. 11 Pest Megyei Levéltár (PML) IV. 79. A Pest Megyei Levéltártörténetére vonatkozó iratok gyűjteménye. (1666-1974) 1453/1820. 50
