Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
SCHRAMEK LÁSZLÓ PETER telket, illetve 10 ökrös ekét tekintette az adóalapnak."1' A leiratban foglaltak végrehajtása nyilvánvalóan problémás lehetett, mivel a következő évi országos összeírás visz- szatért az adóalap törvényekben foglalt definíciójához. Az adatfelvevö biztosok a helyi körülmények ismeretében számos esetben négynél több jobbágygazdaságot számítottak egy portára, ami a felmérés használhatóságának kárára vált."1'’ A megyén belüli igazságos adókivetés másik lehetősége az volt, hogy az adózók vagyonát és jövedelmeit a korábbinál jóval részletesebben írják össze, és ez képezi a településekre kivetett adó alapját. Ez egyfajta jövedelem és/vagy vagyonadó bevezetését jelentette volna, ami a bécsi udvar elképzeléseinek is megfelelt. Erre utalt Fra Angelo Gabrielis tervezete és I. Lipót 1688-ban kiadott rendelete, amelyben Caraffát nevezte ki a császári hadsereg élelmiszerellátásáért felelős főhadbiztosnak. E kinevezési okiratban az uralkodó megfogalmazta az adózás új elveit, miszerint a portákon kívüli jövedelemforrásokat is a hadiadó107 alapjává kell tenni: „Éspedig másodszor azok, akik porták között számon tartott javakkal nem rendelkeznek, de sok állatot tartanak, szőlőket és más földeket müveinek, valamint ezekből és nuts kereskedelmi tevékenységből nyereségre tesznek szert, az adózátsból is vegyék ki a részük.',l08 A rendelet további pontjai a nemesi adóztatás megvalósításának módozatát tartalmazzák. A jogszabály gyakorlatilag azt jelentette, hogy Abaúj megyének be kellett szüntetnie a nádori portán alapuló adókivetést, és egy új, a korábbinál hatékonyabb rendszert kellett találnia. Ennek egyik korai példáját, az uralkodói utasítást jó tíz hónappal megelőzve, Gömör megyében honosította meg a helyi nemesség. A rendek 1688-ig az adókivetést az ott lakó személyek száma, az állatok mennyisége és a jobbágyok telki állománya alapján határozták meg. Ekkortól ez utóbbi alapot megszüntették és helyette az elvetett gabona mennyisége vált mérvadóvá, amely alapján a porciókat kivetették.100 Egy évvel később ugyanitt a gabona után fizetendő adó mennyiségét határozták meg.110 A * 111 Borosy, 1985. 2794. regeszta. Bakács, 77. o. 111 A megyek a portákon kívüli jövedelemforrásokra a 16. század végétől taksát vetettek ki, tehát ezek nem voltak adómenetesek, de hadiadót nem kellett utánuk fizetni. „7.7 (/itideni pro secundo. vet maximé illi. qui Heel hona inter portás connumerata non habeant pecora tarnen quam plurinia intertenent. viiteas. terrasque copiosas colutil. et ex bis ac aliis conuiioditatibiis suis qaestum extTeere, exindeqtte hierum lutheri solerent. vetüli commodoqite regni patiieipes onus contributionum etiam subeant." A rendelet egyes pontjait ismerteti: Iványi. 1991. 143. o. MOL R (Mohács utáni gyűjtemény) 293 (Megyei iratok) Abaúj vármegye 1688. október 31. 74. tétel. Ilw ....quo propter varias temporum vicissitudines pecora jam pandora demur prolit antea. decernitur: út inc olae non ita fariam impositiones sicut antea. séd duos boxes juga /ereiltes, dttas vaccas mulgibiles, el reliqua pecora plures Iriennio habentia duó pro ima persona reputanda limitem. Caetera vem pecora minus Iriennio habentia duó pro unó pecore reputanda...Denique jam amplius non ad sessiones üli antea. séd ad f'ruges inseminatas juxta numerám mensurarum szaputurum pulit, vet cubutorum. impositiones fieri dehent: ita ul eorundem praelium coadaequet imposilionem quoad personas el capita imponendam sub poetic eadem in priori statulo expre.ssata." Kolosvári Sándor Óvári Kelemen (szerk ): A magyar törvény- hatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Cotpus stalutorum I V. Budapest, 1885 1904. (A továbbiakban: Coipus stalutorum) III. Gömör megye. 1688. 306. o. 1111 Corpus statutorum 111. Gömör megye. 1689. 309. o. 27
