Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
8. Halász Csilla: Kultúrversenyek a Rákosi-rendszer idején
HALASZ CSILLA utat is - feldíszítették. Zászlókkal, üdvözlő feliratokkal várták a megérkező csoportokat, előadókat. A körzeti bemutatókat a versenybizottságok (tagjai: tömegszervezetek kulturális felelőse, művészeti szakemberek, aktív kultúrmunkások, megyei szakreferens) szervezték meg. A versenybizottság segítette a csoportok eszmei, politikai nevelését. Mivel a verseny kihirdetésekor hangsúlyozták, hogy nemcsak számszerű növekedésre kell törekedni, hanem fontos a művészi színvonal emelése is, ezért a bizottság tagjainak kötelességük volt a gyengébben működő csoportok segítése is. Emellett folyamatosan tájékoztatták a műsorról a megyei népművelési bizottságot. Itt nem hirdettek teljesítmény versenyt, de figyelmeztették a csoportokat, hogy a verseny miatt nem lehet elhanyagolni a kultúragitációt és a békegyülések .. •, 8‘) műsorait. A II. Országos K.ul túrverseny idején a Népművészeti Intézet útmutatót adott ki a bírálóbizottságoknak, ezzel próbálták biztosítani, hogy az egész országban hasonló szempontok szerint bírálják a kultúrcsoportokat. A bírálóbizottság tagjai művészeti szakemberek, kiváló dolgozók(l), párt, állami és tömegkulturális szervezetek kultúrmunkásai voltak. A bírálók - az I. országos versennyel szemben - nem osztottak ki 1., 2. és 3. helyezéseket, hanem „legjobbak”, „jók”, „közepes” és „gyenge” kategóriák szerint értékeltek. Az általános útmutató szerint a bírálat egyik legfontosabb pontja a kiválasztott műsor politikai mondanivalójának értékelése volt, s csak ez után következhetett magának az előadásnak a bírálata, ahol a felkészültséget, az előadásmódot figyelték. A bizottságnak mérlegelnie kellett azt is, hogy a csoport mióta működött, és ehhez képest mennyit fejlődött. Az útmutató ugyanakkor külön művészeti ágak szerint is tanácsot nyújtott a bírálóknak. Az énekkaroknál azok kaptak jó pontot a zsűritől, akik magyar népdalokat, népdalfeldolgozásokat, tömegdalokat énekeltek; a zenekaroknál azok, akik magyar, szovjet vagy más ..baráti nép" müveit adták elő. A tánccsoportoknál pedig kifejezetten helytelennek ítélték, ha a műsorban nem szerepelt megfelelő arányban magyar népi tánc. A színjátszó és bábcsoportoknál a jó előadás legfontosabb kitétele a megfelelő eszmei-politikai tartalmú darab előadása volt. A rigmusbrigádoknak vagy általános, közismert jelenséget, vagy helyi problémát kellett feldolgozniuk és bemutatniuk, mivel a közönség így tudta levonni belőle a tanulságot, azaz így lehetett agitációs jellegű a rigmus. A megyei bemutatókat, jórészt zsúfolt nézőterek előtt, 1953 februárjában rendezték meg, a csoportok átlagosan 20-40 müsorszámot adtak elő. A Pest megyei bemutatón 12 színjátszó csoport, 16 énekkar, 6 rigmusbrigád és 6 zenekar lépett fel; a bábcsoportokon kívül tehát mindegyik művészeti ág képviseltette magát. A zsűri tagjai leginkább a színjátszó csoportokat kritizálták, ez részben annak volt köszönhető, hogy ez volt a legnépszerűbb művészeti ág a versenyben, másrészt a színházi darabok voltak a legagitatívabb eszközök, vagyis leginkább m Miiveit Nép. 1953/1. szám, 10. o. w PML XXIII. 18. 30. doboz, ikt.sz.n./é.n. Fontos problémákat felvető rigmusok: munkafegyelem, felajánlás, bürokrácia, férjhezmenetel. Jelentés a szegedi üzemi bemutatóról. MOL XIX. l-3a. 325-k-1-31/1953. 221
