Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
8. Halász Csilla: Kultúrversenyek a Rákosi-rendszer idején
KULTÚRVERSENYEKA RÁKOSI-RENDSZER IDEJÉN Az 1951-1952. évi járási kultúrverseny Az országos verseny lebonyolítása után, 1951 őszén, a falusi és kisvárosi művészeti csoportok (ide számították a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezeti csoportok [tszcs-ék|, állami gazdaságok, gépállomások együtteseit is) járási versenyét hirdették meg. Ezzel a szervezők célja az volt, hogy a falusi népművelési munkát alapjaiban megerősítsék, emeljék a kultúrcsoportok politikai és művészeti színvonalát; rendszeressé tegyék a meglévő csoportok munkáját, illetve újabb együttesek megalakítását szorgalmazzák. E kultúrversenynek is két része volt: a művészeti bemutatók és a teljesítményverseny. A teljesítményversenyben pontosan meghatározták, hogy mely ünnepségeken (Sztálin születésnapja, karácsony, terv-ünnepély [sic!], Lenin halálának évfordulója, Vörös Hadsereg napja, Rákosi születésnapja, 1848-1849-es szabadság- harc, április 4-e, a „felszabadulás napja”) kell fellépniük a csoportoknak. Külön kitétel volt, hogy minden versenyben álló csoport kultúragitációs brigádot szervezzen.72 * Emellett hetente egy nap a csoportoknak próbálniuk kellett, valamint a politikai oktatásban minden tagnak részt kellett vennie. A feladatok teljesítéséről munkanaplót vezettek a kultúrcsoportok, amit a biráló bizottságnak adtak le a bemutatók előtt.77 A bírálóbizottságok fő feladata azonban az előadások értékelése volt. A zsűri - ugyanúgy mint az országos versenynél - szakmai és politikai tagokból állt. A bizottság minden tagja pontozott, elméletileg a művészeti szakértőé volt a döntő szerep, ugyanakkor a bírálatot politikailag a bizottság politikai tagja ellenőrizte,74 75 76 azaz a végső döntés meghozatalában mégiscsak a politikai tagnak nagyobb szerepe volt. A Pest Megyei Versenybizottság külön útmutatót készített a bírálóbizottság részére. Eszerint a bizottságnak pontoznia kellett a müsorválasztást (itt fontos volt, hogy „a műsorszámok foglalkozzanak napi feladatainkkal: a békeharc, a termelés kérdésével"), az előadás módját, a technikai kivitelezést és a munkanapló alapján a teljesítményt.77 A műsorokat körzeti és járási bemutatókon adták elő. A versenyt elsősorban színjátszó és tánccsoportoknak, valamint énekkaroknak szervezték, de zenekarok, bábcsoportok, szólóénekesek és szavalok is benevezhettek.70 A kultúrversenyek irányítói a megyékben az állandó népművelési bizottság mellett működő versenybizottságok voltak, a járási versenyek közvetlen irányítói pedig a járási versenybizottságok. A Népművelési Hírűdé) egyik cikke szerint a művészi színvonal növekedett az országos versenyhez képest. A színjátszók sokkal jobban beleélték magukat a szerepükbe, életszerűen adták elő a jeleneteket. A kómsok száma viszonylag alacsony volt, műsorukban továbbra is elsősorban magyar és szovjet népdalok és tömegdalok szerepeltek leginkább. A táncosok nagyon sok helyen saját gyűjtésű népi táncokkal léptek fel. Tehát továbbra is a népi hagyományokra támaszkodó műsorok voltak a 72 Népművelési Híradó. 1951/11. szám, 14 15. o. " PML XXIII 18. 1810-8-136/1951. 74 PML XXIII. 18. 877-1-4/1951. 75 PMLXXII1. 18.877-1-31/1951. 76 Népművelési Híradó. 1951/11. szám, 14-15.0. 218
