Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
8. Halász Csilla: Kultúrversenyek a Rákosi-rendszer idején
velési osztályok vezetői és művészeti előadói kapták meg. Az osztályok egy-egy dicsérő oklevelet kaptak, az osztályok vezetői és előadói pedig könyvjutalomban részesültek.40 A műsoros estekre a csoportok programjaikat a megjelenő műsorfüzetekből választhatták ki, vagy esetleg saját szerzeményeiket adhatták elő,41 de minden műsortervet előzetesen be kellett mutatni a népművelési bizottságnak, a bemutatók műsortervét a járási, illetve a megyei tanácsnak.42 A müsorválasztás tehát korántsem volt szabad. Másrészt a kultúrversenyben résztvevő csoportok elsősorban olyan műsor- számot adtak elő — illetve, ha nyerni akartak, akkor csak olyat választhattak —, amely a felhívásban szereplő politikai feladatokhoz valamilyen szempontból kapcsolódott. Politikamentes müsorszámot egyszerűen nem vihettek sikerre az amatőr előadók. A siker másik feltétele volt, hogy a versenyzőknek olyan magas színvonalon kellett előadniuk a műsorukat, hogy a közönség magáénak érezze a darabok mondanivalóját.43 Ahogy a korabeli idézet mondja: „ezzel válnak a színpadon a béke harcos katonáivá, Pártunk népnevelőjévé. '44 1950 decemberében elkezdődtek a téli-falusi kultúrverseny előadásai. Mintegy 600 körzeti bemutatót tartottak országszerte,45 a sajtó híradásai szerint körülbelül 180 ezer ember nézte végig a műsorokat, eközben körülbelül 50 ezer kultúrmunkást mozgattak meg.46 A kultúrversenyeken keresztül az egész ország amatőr művészeit igyekeztek mozgósítani, így a bemutatókon minden korosztály képviseltette magát. A az országos művelődési sajtó vezető orgánuma. Művelt Nép című lap beszámolt a verseny kezdeteiről, külön kiemelve az idősebb korosztály részvételét, akik nemcsak tanácsokkal látták el a fiatalabbakat, hanem maguk is felléptek a műsorokban.47 Az újság a verseny ideje alatt több cikket is megjelentetett a kultúrverseny aktuális állásáról; dicsőítette a legjobbakat, de a kor követelményének megfelelően feltárta a „hibákat” is. A magyar csoportok mellett nemzetiségiek is részt vettek a falusi versenyen, saját anyanyelvükön, nemzeti táncaik és dalaik előadásával. Az is előfordult, hogy magyar-szlovák vegyes műsorral jelentkezett egy-egy csoport.48 A sikeresnek mondott körzeti és járási bemutatók után következhettek a megyei versenyek, amelyeket legtöbb esetben a megyeszékhelyeken rendeztek meg. A Művelt Nép a miskolci, a kaposvári és a debreceni bemutatókról tudósított. Az írásokban kiemelték a csoportok nagyszerű teljesítményeit, ezek főként a miskolci és kaposvári bemutatókon voltak jellemzőek. A debreceni versenyről már sokkal kritikusabb írás KUL TÚR \ ERSENYEK A RÁKOSI-RENDSZER IDEJÉN __________________________________ 4 11 A könyvjutalomként megkapott könyvek szerzői: Marx, Engels, Sztaniszlavszkij, Gorkij és Révai. Népművelési Híradó. 1951/7. szám. 21. o. 41 Saját darabot csak a megyei tanács népművelési alosztályának engedélyével, a teljes szöveg bemutatása után lehetett előadni. 1950-51. évi Országos (Cultureersenyen Résztvevő Művészegyüttesek Tanácsadója. 16. o. MOL XIX. l-3n. 2. doboz j: 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 14. o. MOL XIX. l-3n. 2. doboz " A bírálóbizottság is e két szempontot vette figyelembe az értékeléseknél. A bírálóbizottság tagja egyébként a járási és a megyei bemutatókon a három művészeti ág egy-egy szakembere volt. 1950-51. évi Országos Téli Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 10. o. MOL XIX. l-3n. 2. doboz 44 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 6. o. MOL XIX. l-3n. 2. doboz 45 Művelt Nép. 1951/1. szám, 32. o. 4” Népművelési Híradó. 1951/1. szám, 6. o. 44 Művelt Nép. 1951/2. szám, 3. o. 48 Művelt Nép. 1951/1. szám, 32. o. 212
