Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
TOTH JUDIT kasnak mondható eseményekről: „Fél halkor zeneszóra ébred Sztálinvámsban Petra Díjas, a Komszomol-brigád vezetője. [...] A brigád héttagú [...] kétszeres sztahanovisták. [...] Felkelés után felhúzza a sötétkék vattázatt ruhát [...] és siet a tiizíiUótéglagyár felé. Útja során gy önyörködve nézi a reggeli Sztálinváros színes, vidám képét. Nótát dúdol és annak taktusára lép. Útközben a munkaverseny állására gondol [...] Hét órakor fellobogózva, világgal, színes papírcsíkokkal díszítve 17 traktor indul a ceglédi gépállomásról szántani. Tisztelgő kört írnak le a szovjet hősi emlékmű körül. [...] A traktorosok jókedvűek, különösen a lányok integetnek vidáman. ” A másik típus írásai tényszerübbek voltak, s rövidre szabott megállapításaival elsősorban nem az érzelmekre, hanem az értelemre kívántak hatni: Komlón megkezdték az új bányáiszfiirdő első emeletének a falazását. A Vörös Csillag Traktorgyárban elkészült a 321). dömper. ”H" A Szabad Nép mellett a vidéki szerkesztőségeknek a Rádió számára is kellett híranyaggal szolgálniuk. Az információkat azonban nem közvetlenül, hanem az MTl-n keresztül juttatták el az illetékeseknek. A megyei szerkesztőségeknek ugyanis rendszeresen - aratás, cséplés idején heti két alkalommal (Pest megyének kedden és pénteken) színes, adatokban bővelkedő 3-5 oldalas gépelt szöveget kellett küldeniük a MTI megyei kirendeltségéhez.1112 A jelentésekben elvárták például olyan agitációs módszerek ismertetését, amelyek a gyors, szemveszteség nélküli aratásra, cséplésre mozgósítanak, illetve a begyűjtési kötelezettség minél előbbi teljesítésére a szabadpiaci forgalom jogának elnyerése érdekében. Rendszeresen kellett továbbá a beadásban élenjárókról írni, valamint a kulákok tevékenységéről leleplező anyagot szolgáltatni. A vidéki szerkesztőségek által készített jelentésekkel azonban nem voltak elégedettek, mert azok sokszor terjengősen, mindenféle konkrétum nélküli általánosságokat fogalmaztak meg.1111 A központi és a vidéki lapok között nem csupán politikai különbség nem volt, de a pártideológia egységes megjelenítéséhez nagyban hozzájárult az uniformizált nyelv- használat is, amely tipikus kifejezéseit a hadsereg szókészletéből merítette. Az átalakulás szinonimájaként szolgált a ,,harc”, vagy a „csata", annak színtere a „front", a hiba vagy tévedés pedig egyértelműen az „ellenség támadása " volt, amelyet csakis a „párt tanítása" vagy ,,útmutatásai” alapján lehetett sikerrel „visszaverni".114 Jól példázza az imént leírtakat a következő Pest Megyei Népújságból vett cikkrészlet, amely az MDP Pest Megyei Pártbizottsága első titkárának, Non Györgynek a szavait idézi: „A traktorok a szocialista mezőgazdaságért folyó harc páncélosai. Ha sikerül őket elszakítani a gyalogságtól, azaz a dolgozó parasztoktól, akkor a hadsereget is sikerül megsemmisíteni, hu nem sikerül elválasztani őket, biztos a győzelmünk. ” Minderről azért beszélt Non György, mert 1950 őszén a megye traktorait át kellett irányítani egy másik megyébe, mivel azoknak nem volt * 111 "" Gyarmati György Botos János Zinner Tibor Korom Mihály: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között 1945 1956. Minerva Kiadó, Budapest. 1988. 269-272. o. (A továbbiakban: Magyar hétköznapok.) Az idézetek az 1952. március 9-ei és a május 7-ei Szabad Népből valók. 111 MOL M-KS 276. f. 89. cs. 193. ö. e. Levél a megyei agitprop titkároknak a szerkesztőségek anyagszolgáltatásával kapcsolatban. 1952. június 20. "" MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 193. ő. e. Instrukció a megyei lapok részére. 1952. június 26.; Ld. még: MÓL M-KS 276. f 89. cs. 193. ö. e. Az MDP KV Sajtó Alosztályának levele a megyei lapok szerkesztőségeinek. 1952. július 12. 1114 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 371. o. 199
