Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
TOTH JUDIT adott településen, azok munkájával szemben általános elégedetlenség fogalmazódott meg. Nemcsak azért, mert munkájuk szinte kizárólag a kampányok idejére korlátozódott, hanem azért is, mert közülük jó néhányan többek között nyilván képzetlenségük okán is nem ismerték a páll sajtópolitikáját, és nem voltak tisztában a velük szemben támasztott kívánalmakkal. Az előterjesztés készítői ugyanakkor a sajtófelelősi munka hiányosságának fő okát abban jelölték meg, hogy sem a megyei pártbizottságoktól, sem a Sajtó Alosztálytól nem kaptak kellő irányítást.88 A megyei lapok terjesztése nemcsak országos, hanem helyi kezdeményezésként is indulhatott. Amint a vidéki lapok példányszámának alakulásáról korábban ismertetett adatok mutatják a Pest Megyei Népújság országos viszonylatban az utolsók között kullogott. Non György, az MDP Pest Megyei Bizottságának első titkára a megyebizottság 1950. április 6-ai ülésén fel is emelte emiatt szavát, hangoztatva, hogy a lap ,, olvasótélbora maroknyi ember, a lap nem szócsöve a pártnak, így nem töltheti be hivatását, hogy a tömegeket nevelje". Az eladott példányok száma ekkor 7300 körül mozgott, miközben a megyében már közel 33 000 párttag volt. Ezért Non György javasolta, hogy a szintén április 6-án tartott propagandista értekezlet keretében amelyet a Pest Megyei Népújság előfizetői számának növelése érdekében hívtak össze - a járások azonnal hívják is ki egymást versenyre, hogy legalább annyi előfizetőt szerezzenek, mint amennyi párttag van az adott járásban.8'* Ezt követően a járási, városi, tömegszervezeti és üzemi propagandisták részvételével megrendezett ülésre 25 000 előfizetési nyugtát csináltattak, amelyet azután a megye összes alapszervénél április közepén megtartott népnevelői értekezleteken osztottak szét. Az előfizetés-gyűjtő verseny mintegy indítójának tekinthető Papp Sándornak, a megyei agitprop titkárnak a Pest Meg\>ei Népújságnál április 16-án megjelent cikke, amelyben a pártsajtó teijesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezt követően a megyei pártlapban minden héten tudósítottak a verseny állásáról. Javaslat született továbbá arról is, hogy az előfizetés- gyűjtésben kitűnt népnevelők legyenek az adott alapszervezet sajtófelelősei. *" A terjesztésben a párt- és tömegszervezeteken, illetve a tanácstagokon, üzemi munkásokon kívül súlypontot képezetek a mezőgazdaság szocialista szektorának,41 ezen belül is a gépállomások dolgozói, akik mint az ipari munkássághoz legközelebb álló társadalmi csoport napi kapcsolatban voltak a parasztsággal, és ezáltal jelentős agitációs munkát tudtak kifejteni. A megye főváros közelsége miatt kialakult speciális helyzetét is igyekeztek a legmesszebbmenőkig kiaknázni. A bejáró ipari munkások, valamint az ún. kétlakiak42 nagy számát figyelembe véve az utazás is remek alkalom volt az újságterjesztésre, ezért a vonatokon ún. vonatagitátorok árusították a Pest Megyei Népújságot. n ** ** MOL M-KS 276. f. 55. cs. 100. ö. e. 1940. december 12. m PML XXXV. 1. 17. ő. e. Jegyzőkönyv az 1950. április 6-án tartott megyebizottsági ülésről. PML XXXV. 1. 1/7. ö. e. A Pest Megyei Népújság Kiadóhivatalának munkaterve. 1950. április I. 1950. június 30. 1,1 A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások értendők ez alatt. ‘12 Kétlakinak számított, aki vidéken élt, volt egy kis földje, de már nem ez volt a lö megélhetési forrása, hanem ipari munkásként dolgozott valamely üzemben. PML XXXV. I. 1/7. ö. e. A Pest Megyei Népújság Kiadóhivatalának munkaterve. 1950. április I. 1950. június 30. Ld. még: PML XXXV. 1. 2/177. ő. e. A Pest Megyei Népújság Kiadóhivatalának munkaterve. 1950. november I. 1951. február 28. 197
