Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
TOTH JUDIT szüntetendőnek ítélték. A Kecskéméi című hetilapot komolyabb politikai hibák nem jellemezték, de terjesztésével problémák voltak. ” A nemzeti bizottságok kezelésében lévő lapok szerkesztőbizottságán belül az irányító szerep természetesen a kommunistáké volt, ennek ellenére komoly bírálatok fogalmazódtak meg velük kapcsolatban. Kritika érte egyes esetekben a szerkesztők nem megfelelő politikai felkészültségét (Váci Napló), vagy ha ezzel nem volt baj, akkor a tartalmi, illetve formai elemek miatt emeltek kifogást. így a Cserhátaljáról szóló jellemzésből kiderül, hogy bulvár jellegű, a négy oldalas terjedelemből fél oldalt a sportnak szánnak, ellenben a pártépítéssel nem foglalkoznak kellően. A Halasi Híreket nemcsak tartalmát és formáját illetően kritizálták, hanem a párthoz való „gyenge viszonya" miatt is. A Nagykörös Népéröl pedig egyenesen úgy vélték, hogy annak fenntartása többet árt a pártnak, mint használ.” A pártegyesülést követően a Pest megyei újságok száma is fogyatkozni kezdett. Vincze István megyei sajtófelelős véleménye szerint, hogyha létrejönne az egységes megyei pártlap, és emiatt megszűnne néhány „gyenge" lap, annak a hiányát a megye se gazdasági, se politikai szempontból nem érezné meg.” Az 1949 első negyedévében véghezvitt változások eredményeként végül három lap maradt meg: az Észak-Pest Megyei Népújság,A a Dél-Pest Megyei Népújságé valamint a Hírek'1' (Halasi Hírek). Ez a helyzet sem állt fenn azonban sokáig, hiszen az 1949 őszén lezajlott újabb átszervezéseket követően megkezdődött ezek felszámolása, illetve összevonása. Sebes Imre,” a Pest Megyei Pártbizottság megyei titkára 1949. szeptember 18-án még az Észak-Pest Megyei Népújságban megjelent A fejlődés útján című cikkében úgy vélekedett, hogy bár a megye lapjai nagy fejlődésen mentek át, ez „a fejlődés azonban azt is bizonyította, hogy a mennyiség a minőség rovására megy. ” Vagyis, véleménye szerint az első összevonásokat követően a fent nevezett három lap sem tudta a pártsajtóra háruló megnövekedett feladatokat ellátni. Ezért mindenképp szükségesnek tartotta egy olyan lap megindítását, amely egységesen átfogja az egész megyét, s amely a megyei pártbizottság közvetlen irányítása alatt állva „harcos, tudatosító munkájúival könnyíteni, támogatni kívánja a szocializmus építését". A létrejövő új megyei laptól, a Pest Megyei Népújságtól - mely első alkalommal 1950. január 29-én 11 * * 14 * * 17 11 PML XXXV. I. 2/177. ö. e. Jelentés a megyei lapok működéséről. 1948. július; Ld. még: MOL M-KS 276. f. I 10. cs. 7. ö. e. Jelentés Pest környéki és a Pest megyei lapokról. 1949. január PML XXXV. I. 2/177. ö. e. Jelentés a megyei lapok működéséről. 1948. július; Ld. még: MÓL M-KS 276. f. 1 10. cs. 7. ö. e. Jelentés Pest környéki és a Pest megyei lapokról. 1949.január " PML XXXV. 1. 2/1 77. ö. e. Jelentés a megyei lapok működéséről. 1948. július 14 A Cegléd című lapból jött létre, 1949. április 3-ától kezdve jelent meg. Békés József (szert;.): Pest megye sajtóbibliográfiája 1794 1975. Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtára, Budapest, 1977. 31 32. o. (A továbbiakban: Pest megye sajtóbibliográfiája.) " A Kecskemét című lapból jött létre, 1949. április 3-ától kezdve jelent meg. Utóbb ebből lett a Bács- Kiskun Megyei Népújság. Pest megye sajtóbibliográfiája. 102 103. o. 1,1 Beolvadt a Dél-Pest Megyei Népújságba. Pest megye sajtóbibliográfiája. 86. o. 171947-ben került az Észak-Pest Megyei Pártbizottság élére, 1949-töl pedig Fejér megyei titkár lett. “ A lap elnevezése a korban többször is változott: Cegléd: 1945. március 4. 1949. március 27.; Észak-Pest Megyei Népújság: 1949. április 3. 1950 január 22.; Pest Megyei Népújság: 1950. január 29. 1953. november 4.; Népújság: 1953. november 7. 1956. október 23.; Valóság: 1956. október 30. november 4. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban csak: Pest Megyei Népújság) 187
