Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
7. Tóth Judit: Az állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében
AZ ÁLLAMPÁRTI SAJTOSTRUKTURA KIÉPÍTÉSÉ PEST MEGYEBEN Az átmenet éveiben a rossz anyagi és káderkörülmények mellett politikai meggondolásokra hivatkozva a kommunisták a vidéki sajtó 1945 után kialakult szervezetét a két munkáspárt egyesüléséig fenntartották. Az MDP létrejöttével bekövetkezett változások eredményeként a párt 16 napilappal és 45 hetilappal rendelkezett. Az egyesülés utáni változások azonban csak az első lépéseket jelentették a vidéki sajtó átszervezésének terén.15 1949 januárjában a Szervező Bizottság által elfogadott határozat megállapította, hogy a vidéki lapok politikai fejlődése nem kielégítő, többségük ugyanis káderproblémákkal és gazdasági nehézségekkel küzdött. A káderek alacsony létszáma mellett a már meglévő káderek sem rendelkeztek elégséges szakmai, politikai, ideológiai képzettséggel, többek esetén nem tartották kielégítőnek a párthoz fűződő viszonyt. További megoldandó feladatot jelentett még a szerkesztőségek „ideális szociális összetételének” kialakítása, 1948 végén a vidéki szerkesztőknek mintegy 22-23%-a nem felelt ugyanis meg a párt által támasztott követelményeknek.16 Ezt kiküszöbölendő javaslat született egy egyhónapos újságírói pártiskola elindításáról, ahol legalább 50%-ban a vidéki, „fejlődőképes”, fiatal újságírókat kívánták képezni, s ezáltal biztosítani azt, hogy az eddig főleg polgári körből jövő újságírókat munkás és paraszti származású káderek váltsák fel.17 A vidéki pártlapok politikai színvonalának emelését ugyanakkor döntően a napi- és hetilapok összevonásában látták. Nem meglepő tehát, hogy az 1949. februármárcius folyamán véghezvitt újabb szervezeti átalakítások eredményeként az év nyarára már csak 12 napi- és 15 hetilappal rendelkezett az MDP. A folyamat azonban még nem zárult le. A Szervező Bizottság 1949. július 25-én újabb határozatot hozott a vidéki sajtó további átszervezésére, amelynek végrehajtására a szeptember 1 -je és október 1 -je közötti időszakot jelölték meg, majd ezt módosították, s kitolták november 1-jéig. Az indoklásban az szerepelt, hogy, mivel a lapok október 1-jén történő megjelentetése komoly előkészítő munkát igényel a szerkesztőségek és a megyei pártbizottságok részéről egyaránt, ezért annak veszélyét látták fennállni, hogy ez más döntő fontosságú feladatok megoldását fenyegeti. Attól is tartottak, hogy a lapösszevonások - a tervezet szerint a 12 napilap helyett 8, a 15 hetilap helyett 6 maradt volna meg - az olvasótábor csökkenését is magukkal vonnák, s mivel a jelzett egy hónap egybeesett a tervkölcsön- jegyzés agitációjának fő időszakával, így annak sikerességét is kétségesnek vélték.18 Az összevonásoknál arra törekedtek, hogy a politikailag nem jelentős lapokat megszüntessék, és az egy megye területén belül megjelenő heti-, illetve napilapokat egybeolvasszák. Kiemelt szempont volt emellett az is, hogy az egymáshoz közel eső megyék ne külön-külön, hanem regionálisan adjanak ki lapokat. Ez utóbbi annyit jelentett, hogy nem minden megyeszékhelyen működött szerkesztőség, hanem például a Pécsen készült lap ún. mutációként - vagyis változatlan tartalommal, csak más fej15 MOL M-KS 276. f. 110. cs. 2. ő. e. Javaslat a Sajtó Os/.tály és a vidéki sajtó részleges átszervezésére. 1949. január MÓL M-KS 276. f. 55. cs. MDP KV Szervező Bizottságának iratai. (1949 1953) 53. ő. e. 1949. január 17. Ld. még: MÓL M-KS 276. f. 110. cs. 2. ő. e. Javaslat a Sajtó Osztály és a vidéki sajtó részleges átszervezésére. 1949.január 17 MÓL M-KS 276. f. 110. cs. 7. ő. e. Jelentés a vidéki sajtó helyzetéről, d.n. 111 MÓL M-KS 276. f. 55. cs. 88. ö. e. 1949. szeptember 19. 184
