Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
Az ingatlanok forgalmának állami ellenőrzését az ún. ingatlanforgalmi bizottságok végezték. A 13100/1948. Komi. számú rendelet hozta létre ezeket a szerveket a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának szabályozására. Feladatuk volt továbbá az is, hogy meggátolják a parasztbirtokok elaprózódását. A DÉFOSZ-t8~ (Dolgozók Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) két tag, a Földműves- szövetkezetek Megyei Választmányát egy tag, a Földművelésügyi Minisztériumot két kiküldött képviselte a bizottságban.8' Mindent összevetve azonban azt látjuk, hogy ez a két, 1948. augusztus végén megjelent rendelet elsősorban politikai célokat szolgált: azok is csak lépések voltak a teljes kollektivizálás felé vezető úton. Hatásukra felgyorsult a gazdagabb parasztok földjeinek az állam számára történő felajánlása. _____________________________________________________________________BALÁZS GÁBOR B efejezés. A Pest megyei erdészet a tanácsrendszer keretei között Az átalakulások következtében tehát a Pest megyei erdészeti szakigazgatás 1950-től alapvetően más keretek között folytatta munkáját: a megyei tanács mezőgazdasági osztályának erdészeti csoportja vette át a mezőgazdasági igazgatóságtól az erdészettel kapcsolatos ügyköröket. Az 1950. július 1-jei megyei végrehajtó-bizottsági ülés mellékletében a mezőgazdasági osztálynak 52 munkatársa volt. Ebben találunk 6 csoportvezető főelőadót, 8 főelőadót, 16 előadót, 6 segédelőadót és 16 egyéb beosztottat (nyilvántartót, irodavezetőt, gyors- és gépírót, hivatalsegédet, gépkocsivezetőt, állatorvost.)84 A megyei végrehajtó bizottság (vb) 1950. június 26-i ülésén az alelnöknő alá rendelte a mezőgazdaság osztályt.85 A megyei vb ezekben az években sokat foglalkozott mezőgazdasági kérdésekkel, ami részben a megye területének mezőgazdasági jellegére, részben pedig az országban zajló politikai folyamatokra, elsősorban a kollektivizálásra vezethető vissza. A magyar közigazgatás és annak keretei között az erdészeti szakigazgatás tehát a világháborútól a tanácsrendszer bevezetéséig eltelt néhány év alatt alapvető változásokon ment keresztül. Feladatai elsősorban a földreform, másodsorban pedig az ingatlanok v Az állam különböző jogszabályokkal erősítette a DÉFOSZ munkáját. így például a 15 010/1949. F.M. számú rendelet 4. §. (2) bekezdése szerint a Tagosító Bizottság 2 tagja a DÉFOSZ helyi szervezetének földmunkás tagozatából jelölendő ki. Ugyanezen rendelet 18. ij-ának (2) bekezdése alapján a tagosítást ellenőrző bizottság elnökét a DÉFOSZ megyei titkárságának javaslata alapján jelölik ki. A 16 100/1949. F.M. számú rendelet 26. tj-a szerint tagosítási véghatározat ellen csak közérdekből lehetett jogorvoslatot kérni. Ennek előterjesztésére jogosult volt többek között a DÉFOSZ megyei titkársága is. A 18 058/1951. F.M. számú rendelet 6. íj-a előírta, hogy a cséplőgép felhasználási terveket a megyei titkárság végrehajtó bizottsága a DÉFOSZ-szal együttműködve köteles felülvizsgálni és a cséplőgépek végleges területi beosztását megállapítani. Csákabonyi Kálmán: A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége Békésszentandrási Szervezetének iratai a Gyulai Állami Levéltárban. In: Levéltári Híradó. Levéltárak Országos Központja, Budapest, 1960/1. szám, 153.0. *' Pataky, 284. o. ' 114 PML XX111 2. Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülési jegyzőkönyvek. (1950 1990) 1950. július I. A mezőgazdasági osztály névsora. *s PML XXIII. 2. 1950. június 26. 177
