Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
zott ezen felül három kádert azzal, hogy a két erdőgazdaság pártszervezetének munkáját vizsgálják meg. és tegyenek javaslatot arra, hogy hol kell pártszervezetet létrehozni a többi erdőgazdaságnál. A megyebizottság utasította még a szentendrei járási pártbizottságot is, hogy vizsgálja meg Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek és Pilisszentlászló községek dolgozóinak megélhetési lehetőségeit, és tegyen javaslatot a megyebizottságnak arra vonatkozóan, hogy milyen formában biztositsa az ezekben a községekben élő munkanélküliek számára a megélhetést, hogy ezáltal a falopások a jövőben elkerülhetőek legyenek.77 _____________________________________________________________________BALÁZS GÁBOR S zakoktatás A második világháború utáni években változások következtek be a hivatásos mező- gazdasági szakemberek képzésében. Az 1945-ben végbement politikai változások között kell megemlítenünk, hogy az Ideiglenes Kormány 1945 szeptemberében egyik utolsó, 8740/1945. M.E. számú rendeletével intézkedett a Magyar Agrártudományi Egyetem létrehozásáról.* 7S A háború után, 1945-ben valamennyi mező- és erdőgazdasági szakoktatási intézmény a földművelésügyi miniszter hatáskörébe került. Az összes mezőgazdasági szakoktatási intézmény tanulmányi, szervezeti és képesítési kérdéseit a Gazdasági Szakoktatási Tanáes véleménye alapján a miniszter szabályozta. A mezőgazdasági szakoktatás előmozdítására a miniszter mezőgazdasági szakoktatási főigazgatót nevezett ki. Munkája az ország egész területére kiterjedt. Felügyelte valamennyi közép- és alsófokú szakoktatási intézmény munkáját és az iskolán kívüli szakoktatást is. A miniszter az egyes területekre kiterjedő hatáskörrel főigazgató-helyetteseket bízott meg.79 Természetesen ezekben az években a nem iskolaszerű mezőgazdasági képzésnek is egyre nagyobb jelentősége lett. A földreform rengeteg munkást juttatott önálló gazdasághoz, akiknek képzése a súlyos gazdasági problémákkal küszködő ország alapvető érdeke volt. Tekintve, hogy az erdők általában állami tulajdonba kerültek, az erdészeti szakigazgatás legfeljebb érintőlegesen vett részt ebben a rendkívül fontos munkában. A szakismeretek közvetítése tehát nem csupán iskolákban történhetett. Előfordult, hogy olyan tanfolyamot szerveztek, amelyen csak szakemberek vehettek részt. A Földművelési Minisztérium 1947. december 16-án leiratot intézett a kertészeti felügyelőségeknek illetve az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetnek. A levél tárgya felsőfokú agrármeteorológiai tanfolyam szervezése volt. A miniszter kiemelte. A testületnek a korban saját magára használt megnevezése. PML XXXV. I. I 8. ő. e. 1950. május 23. 7S A mezőgazdasági felsőoktatás első önálló, egyetemi szintű intézménye négy kaira tagolódott: a mezőgazdaság-tudományi, az állatorvos-tudományi, az erdőgazdaság-tudományi, és a kert- és szőlőgazdaság-tudományi karra. A tanulmányi idő nem változott. Az új rendszerben lehetőség nyílt doktori oklevél megszerzésére is. Zsidi Vilmos: A kertészeti tanintézettől a kertészeti főiskoláig. A Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szölögazdaságtudományi Kar 1945 1953. In: Zalainé dr. Kovács Éva (szerk.): 150 év a kertészettudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. 1853 2003. BKÁE Kertészettudományi Kar, Élelmiszer-tudományi Kar és Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar. Budapest, 2003. 7V Pataky, 280. o. 175
