Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
AZ ERDÉSZETI SZAKIGAZGA TAS PEST MEGYEBEN... A Pest Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság A polgári igazgatási rendszer végéig, 1949-ig majdnem minden mezőgazdasági ügykörben külön állami hivatal működött. A termelésre és az állattenyésztésre a gazdasági felügyelők, a kertészetre a kertészeti felügyelők, a méhészetre a méhészeti felügyelői kar. a selyemhernyó-tenyésztésre a selyemtenyésztési felügyelői kar, a lótenyésztésre a lótenyésztési felügyelői kar, a munkaügyre a munkaügyi felügyelői kar, a szakoktatásra a tanári kar volt rendelve. Jelentős változás volt, amikor ezeket 1949-ben mezőgazdasági igazgatóságokká egyesítették. Ezek megszervezése a 2610/1949. Korm. számú rendelettel történt, amely kimondta, hogy a mezőgazdasági igazgatás hatékonyabbá tétele, a mező- gazdasági termelés mennyiségének és minőségének fokozása, a tervgazdálkodásnak a magasabb termelői formáknak a mezőgazdaságban való megszervezése, a szövetkezeti és földbirtok-politikai célkitűzések megvalósítása és a földművelési szervek egységes működése érdekében megyénként mezőgazdasági igazgatóságokat kell szervezni. Az igazgatóság a földművelésügyi miniszter külső igazgatási szerve volt, de a jogszabályok keretein belül a törvényhatóság első tisztviselője irányította és utasította. Az új hivatal felállításakor a megyei gazdasági felügyelőség, a megyei vadászati felügyelőség, a szőlészeti és borászati felügyelőség, a kertészeti felügyelőség, a selyemtenyésztési felügyelőség, a méhészeti felügyelőség, a lótenyésztési felügyelőség, a körzeti növény-egészségügyi szervek, a törvényhatósági állatorvos és az üzemanyag ellenőrök szervezete megszűnt. Az igazgató egyúttal tagja lett azoknak a testületi szerveknek, amelyeknek a megszüntetett földművelési szervek, illetve vezetőik tagjai voltak. Az új szerv a földművelési igazgatás alsó fokú szerveinek - a járási gazdasági felügyelőnek, az állattenyésztési körzeti tanácsadóknak, a körzeti növény-egészségügyi előadóknak, a gazdasági tudósítóknak, a gazdajegyzőknek - szakfönöke lett.64 A korábbi földművelési szakigazgatás sajátos jellemzője volt, hogy a különböző hivataloknak eltérő volt az illetékességi területe. A mezőgazdasági igazgatóságok felállítása ebből a szempontból mindenképpen racionális döntés volt, hiszen működésűk egy-egy megyére terjedt ki. A Pest Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 1950. január 16-án jelentette a Pest vánnegyei alispánnak, hogy megkezdték a járási osztályok kiépítését. Ehhez a munkához a kádereket részben az igazgatóság adta, így továbbfejlesztés után az igazgatóság létszáma körülbelül 40-50 fő lett. A járási osztályok felállítása után történhetett meg a megye szétválasztása is, ennek eredményeként pedig a Pest Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékességi területe megegyezett a Minisztertanács 4343/1949. számú rendeletében meghatározottal, azzal a különbséggel, hogy mezőgazdasági szempontból Nagy-Budapest is az igazgatóság irányítása alá került.65 “ Piilaky, 276. o. 65 PML XXXV. 1. 1/7. ö. e. 1950. január 17. 170
