Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
AZ ERDÉSZETI SZAKIGAZGA TAS PEST MEGYEBEN... A földreform végrehajtása jelentős mértékben leterhelte a megyei erdészeti szakigazgatás munkáját. Az FM 1945. október 15-én levelet intézett az Országos Földbirtokrendezési Tanács (OFT) Telepítési Flivatalának. Ebben leszögezte, hogy a Telepítési Flivatal mellé egy erdőmémök állandó kirendelése nem teljesíthető. Erre a feladatra ugyanis egyetlen ,,szakférfiú'' munkaképessége távolról sem volt elegendő. Kellő számú erdőmérnök állandó kirendelése azonban - mivel a földreform miatt az állami erdőmémökökre tetemes munkatöbblet hárult - nem volt lehetséges.45 PPSK Vármegye Közigazgatási Bizottsága 1945. november 8-án véghatározatában a járási erdöőri szervezet tagjainak illetmény-rendezését szabályozta. Ennek értelmében a bizottság a Budapesti Erdőfelügyelőség javaslatával egyezően, a 2500/1945. M.E. számú rendelet alapján elrendelte, hogy a járási alerdészek (erdőőrök) közül azok, akik a négy középiskolai, vagy ezzel egyenlő értékű kétéves alerdész (erdöőri) szakiskolai végzettséggel nem rendelkeznek, tekintettel arra, hogy fontos szakaltiszti munkakört láttak el, a közszolgálati alkalmazottak részére megállapított XIV. fizetési osztály 3. fokozatában kezdték el a szolgálatukat, és a X. fizetési osztály 1. fokozatát érhették el. Akiknek négy középiskolai, vagy ezzel egyenlő kétéves alerdész (erdőőri) szakiskolai végzettségük volt, és erdőőri szakvizsgát tettek, a közszolgálati alkalmazottaknak megállapított XIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdték el a szolgálatukat, és a VIII. fizetési osztály 1. fokozatát érhették el. Fizetésük a fenti utasításoknak megfelelően mindig a közszolgálati alkalmazottakéval egyező volt, ahhoz igazodott, éppúgy, mint a családi pótlékuk, a lakáspénzük és a lakbérük. A járási erdöőrök általában háromévi várakozási idő után léptek elő a közvetlenül magasabb fizetési fokozatba. Felhívta a bizottság a Budapesti Erdőfelügyelőséget, hogy a vonatkozó erdőőrzési járulék kivetési lajstromokat sürgősen minden változás esetében terjessze elé. A véghatározat az összes érdekelt kiértesítése végett a vármegyei hivatalos lapban közzéteendő volt.46 Az állami tulajdonba került erdők személyzetének helyzetét is rendezni kellett. A 12 120/1945. M.E. számú rendelet 14. i)-a ugyanis a közös erdészeti segédszolgálati szervezetek megszüntetését, és a megszűnő szervek személyzetének átvételét rendelte el. A miniszter felszólította az erdőigazgatóságokat, hogy tegyenek előterjesztést a közös erdészeti segédszolgálatba tartozók államerdészeti szolgálatba való átvételével kapcsolatban, továbbá az állami birtokokra, a városok és a közintézmények esetében pedig az államerdészeti szolgálatba való felvételre.47 Az erdészeti szakigazgatásban rendszeresített állásokat pályázat útján töltötték be; az ilyen pályázatokkal kapcsolatos iratokkal gyakran találkozhatunk az erdészeti igazgatás szerveinek levéltári fondjaiban. A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) Központi Igazgatósága minden erdőigazgatóságot és erdőfelügyelőséget tájékoztatott 1947. március 27-én a MÁLLERD Igazgatótanácsának egyik pályázati hirdetményéről. Ennek értelmében a vállalat egyéb szakszemélyzetéhez tartozó erdészek létszámában rendszeresített, XIII. fizetési osztályú erdészgyakomoki állások az 45 PMLXXIV. 231. 193/1946. M' PMLXXI. 4-b. 29 307/1945. 47 A földművelésügyi miniszter levele a magyar állami erdőigazgatóságoknak az állami tulajdonba átment erdőgazdaságok személyzetének államerdészeti szolgálatba való átvétele tárgyában. PML XXIV. 231.240/ 1946. 164
