Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
6. Balázs Gábor: Az erdészeti szakigazgatás Pest megyében 1944–1950 között
AZ ERDÉSZETI SZAKIGAZGA TAS PEST MEGYEBEN... erdőigazgatóságok ügykörébe tartozó teendőket, továbbá az erdörendészeti ügyekben elsőfokú hatóságként teendő intézkedéseket is. Az FM gyakorolta felettük a felügyeletet. Feladataik közé tartozott az erdőigazgatóságok hatásköréből kiutalt elsőfokú erdőrendészeti jogkör gyakorlása, az erdészeti közigazgatással kapcsolatos egyéb tennivalók ellátása, az erdőknek és a természetvédelmi rendelkezések alapján védett területeknek a közvetlen állami felügyelete, az államerdészeti kezelésbe átvett erdők gondozása. Eljárt az erdőrendészeti hatóság elsőfokú végrehajtó szerveként, engedélyt adott fenyőgyanta gyűjtésére, kijelölte az esedékes fahasználatokat. Szervezetében erdőfelügyelő, erdötanácsos és erdőmérnök működött. A 10 427/1949. F.M. számú rendelet megszüntette ezeket a hivatalokat, így tevékenységüket csak 1949. április 3- áig folytatták. Teendőiket az e rendelettel szervezett mezőgazdasági igazgatóságok vették át.41 Az erdőfelügyelőségek munkája, hasonlóan a vármegye többi hivatalához, a hivatalnokok menekülése, majd pedig az igazolások következtében nehezen indult meg. Az ideiglenes kormány 15/1945. M.E. számú rendelete kimondta, hogy azon hivatalnokok illetménye, akik elhagyták szolgálati helyüket, az igazolási eljárás lefolytatásáig nem fizethető ki. A Földművelésügyi Minisztérium igazoló bizottsága érdekükben lehetővé akarta tenni, hogy eljárásuk soron kívül lefolytatható legyen. Ezért kellett a címzetteknek összeírni a fenti rendelkezéssel érintett központi szolgálatot teljesítő közalkalmazottakat, és a kimutatást 48 órán belül az elnöki osztályhoz beküldeni. Az alárendelt pesti hivatalokat és intézményeket soron kívül kellett értesíteni, s az azok alkalmazottairól készített kimutatást 3 napon belül be kellett küldeni. A Budapesti Erdőfelügyelőség esetében ez két személyt érintett. Az egyik egy főerdőtanácsos volt, aki Kassára történő kirendelése alatt a városban tartózkodott a Vörös Hadsereg bevonulásakor, a másik pedig egy erdőtanácsos, aki Esztergomban volt szabadságon a budapesti bevonuláskor.42 A központi illetékhivatal 1945. október 1-jétől újból megkezdte működését. Ennek megfelelően minden tényleges szolgálatot teljesítő, illetményben részesülő, rendszeres állásra kinevezett alkalmazott két példányban törzskönyvi lapot és egy példányban számfejtőlapot volt köteles kiállítani. Ezeket a nyomtatványokat annak is ki kellett töltenie, aki az 1080/1945. M.E. számú rendelet értelmében csökkentett illetményben részesült. Ha a rendszeres állásra kinevezett alkalmazott a szolgálati helyéről eltávozott, s ellátatlan családtagjai a 303/1945. M.E. számú rendelet alapján kapták meg az ellátási díjakat, az eltávozott feleségének kellett az emlitett nyomtatványokat kitöltenie. Nem vonatkozott azonban ez azokra a rendszeres állásúakra, akik 1945. május 14-e után jelentkeztek szolgálattételre, még ha tényleges szolgálatot teljesítettek is. Nem érintette azokat sem, akik hivatali állásukból fel voltak függesztve. A rendszeres állásra kinevezettek közé tartoztak a már addig is fizetési osztályba kinevezettek, illetve a gyakornokok, a kezelők, a díjno- kok, a segédhivatali munkakörben foglalkoztatott kisegítő munkaerők, az altisztek 41 A magyar állam szervei. 146. o. 42 A szakminisztérium 1945. április 13-án levelet intézett valamennyi fő- és ügyosztálynak, a számvevőség vezetőjének és a segédhivatali főigazgatónak a Vörös Hadsereg bevonulásakor szolgálati helyüktől távol lévő, de időközben oda visszatért alkalmazottak igazolása ügyében. PML XXIV. 231.22/1945. 162
