Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez

Az ábra rendkívül szemléletesen mutatja, hogy Pest megye adózó portáinak száma az 1647 és 1683 közötti majd’ negyven esztendőben egyenletes ütemben csökkent. Az adóalap látványos fogyatkozása csupán az 1662 és 1666 közötti négy évben tapasztalható, amikor a megye portáinak száma 205 %-röl 182 A-re apadt. Ez a hozzávetőleg 10%-os fogyatkozás valószínűleg az 1663/1664. évi török háború következménye. Az 1670-es évek elejéig az adóalap viszonylag stabil maradt, de 1672 és 1683 között az adóalap újabb bő 10%-a tűnt el, amelynek okát csak találgathatjuk: menekülés a fokozódó magyar és török adóterhek vagy a rablótámadások elöl.” Az 1683 és 1686 közötti meredek, 80%-ot is meghaladó portaszám-zuhanás egyértelműen a felszabadító háború következménye, miként az 1686. évet kővető eleinte lassú, majd egyre gyorsabb portaszám-emelkedés az újjáépülés jele. Az adóalap csökkenése megfelelt a birtokos nemesek érdekeinek, hiszen az állami bevételek elapadásával párhuzamosan növelhették jövedelmeiket. Ezért fontos kérdés, hogy ki és milyen módon határozta meg az adóköteles porták számát.

Az 1609. évi törvények szerint tehát az adóköteles porták összeírása a megyék kezébe került. A királyi országrész törvényhatóságai ezért 1647 után a területükön élő jobbágyság teherviselő erejét tisztviselőik segítségével mérhették fel. A hódolt vármegyéknek azonban erre nem nyílt lehetőségük, mert a török megszállók a szolgabírák és a megyei tisztviselők hivatali tevékenységét erősen korlátozták. A portaszám megállapítására az alábbi módok kínálkoztak:

1. A községek földesurai a megyei tisztviselőknél nagyobb szabadsággal közlekedtek a hódolt területeken, ezért ők is jelenthették az adóalap változását.40 Az eddig előkerült, elszórt Pest megyei adatok földesúri adóösszeírás nyomaira nem utalnak.

2. A községek néhány idősebb esküdtjét felrendelhették Fülekre, hogy ott eskü alatt valljanak településeik helyzetéről.41 1661. február 10-én Pest megye közgyűlése határozatot hozott a portaszámok kiigazításáról, amelynek végrehajtása egy tizenkét főből álló bizottság feladata lett.42 Az összeírás időpontjául március 9-ét, 10-ét és a rákövetkező napokat tűzték ki. A bizottságban a megye alispánja, jegyzője és szolgabírái kaptak helyet.43 A községek képviselői a szolgabírák körleveleiből szereztek tudomást a portaszámok helyesbítésének időpontjáról. A falvakból és a mezővárosokból érkező küldöttek száma eltérő volt. Ráday András járásából (Váci) kettő-kettő, Egri Istvánéból (Pilisi) csupán egy-egy, Jánosi Mihályéból (Solti) vegyesen egy vagy két ember jelent meg a bizottság előtt. Azon települések esetében, amelyek csupán egy személyt küldtek fel Fülekre, a portaszám kiigazító bizottság a szomszédos helységek képviselőit is feleskette az elhangzottak igazolására. Ezért például a dömsödi küldöttel együtt kellett esküt tennie a dabinak is.44 A felszólításnak nem minden település elöljárója tett eleget. Egyes falvak vezetői mint például a kécskeiek - egyáltalán nem jelentek meg Füleken, noha

ADALÉKOK A MEG YEIADÓALAP-MEGHA TÁROZÁS...________________________

'Szakály, 1981.343-349.0.

"’Szakály, 1981.226 227.0.

41 Bakács, 56. o.

1 Borosy András: Pest-Pilis-Solt megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638 1711. 1. 1638 1644,

1656 1666. Pest Megyei Levéltár, Budapest, lc)83. 673. regeszta.

44 PML IV. 1-a/l. II. 133. f.

44 Szakály, 1995. 88. o.

16