Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
ADALÉKOK A MEG YE1 ADO ALAP-MÉGHA TAROZÁS... A megyei adókivetés alapja: a portaszám-nyilvántartás A portaszám-nyilvántartás Pest megyében a felszabadító háború kezdetéig~6 A vármegyei nemesség minden erőfeszítése hosszú ideig arra irányult, hogy az adókezelés feletti felügyeletet átvehesse a Magyar Kamarától. Ennek egyik fontos lépése az volt, hogy 1609-től az adózók összeírása és az adó törvényhatóságon belüli kivetése a vármegyék ellenőrzése alá került, minthogy e célokra a megyei jobb módú nemesek közül kellett adókirovókat választani.* 27 A megyék adózó portáinak számát, azaz a megyei adóalap nagyságát, már ezt megelőzően is a közgyűléseiken véglegesítették._í< Ennek következtében a portaszámok állandó csökkenése kezdődött el a 17. század első felében, ami súlyos pénzügyi problémát okozott.27 Az adókezelésben a 17. század második felében bekövetkező változások számos részlete ismeretlen. A megyék szerepe megnőtt, habár ekkor még állandó adóigazgatási hivatalt nem alakítottak ki, és az adószedői tisztséget sem töltötték be állandóan.'" Az 1647. évi XXXVI. törvénycikkely az ország adózó portáinak számbavételét írta elő. A Magyar Kamara a következő országos összeírást már teljesen más hatalmi viszonyok között rendelte el 1672-ben; ekkor ugyanis I. Lipót abszolút uralkodóként rendeletekkel kormányozta az országot. Az adóalap felmérésének folyamatába a kamarai és katonai hivatalnokok a megyei tisztviselőket - a hatályos törvények előírásai ellenére nem vonták be.'1 A rendelet végrehajtása és az adatok hasznosítása esetleges lehetett, mivel az uralkodó a következő években a protestáns felekezetek jelenlétében látta az uralmával szembeni legnagyobb kihívást, továbbá az udvari körök a katolikus klérus hatására az adóprésben látták a kurucfelkelés okát.'2 Ezt követően újabb portaszámlálásra nem került sor 1696-ig, de sem ezt, sem a későbbieket az adórendszer átalakításánál megbízhatatlanságuk miatt nem vették figyelembe. Minthogy országos portaösszesítések nem készültek, az adóalap felmérése kizárólagosan a vármegyék hatáskörébe került. Bár a megyéknek 1662 után a nádorhoz kellett továbbítaniuk a portaszámlálás alkalmával készült lajstrom egyik példányát, de kizárólag tájékoztatás céljából." A nádori hivatalt 1667 és 1681 között nem is töltötték be, így a megyék feletti kontroll gyakorlatilag megszűnt. 2I' A magyar adóigazgatás történetében a repartició 1671. évi bevezetése jelent komoly korszakhatárt, de a hódolt megyék jelentős részében így Pest megyében is a változások a felszabadító háború megindulásával, a nagy létszámú császári hadsereg megjelenésével kezdődtek. Az adóalap nyilvántartásának pontos összeírása csak a török kiűzése után vált lehetségessé, ezéit a hódoltsági területek fejlődése szempontjából ez a jelentősebb cezúra. A repartició hódoltsági végrehajtására vonatkozóan Id. Szakály. 1981.332-349. o. 27CJH CD, 1609. évi LXII. te. I.§-x Baráth, 702. o. Zimányi Vera Makkai László Hegyi Klára: Gazdaság és társadalom a 17. század első felében. In: Pach Zsigmond Pál (föszerk.): Magyarország története 1526 1686 I II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 985. o. Ember, 1946. 236. és 537. o. 11 Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664 - 1685). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 52. o. Benczédi, 67. o. "CJHCD, 1662. évi XI. te. 14
