Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
1. Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17–18. századi történetéhez
hatóságoknak kellett befizetni a megjelölt hadipénztárakba. Ez a központi kormány- szerveknek sokkal megfelelőbb volt a kiszámíthatóság miatt. Az adóhátralékosok gyorsan megtapasztalták a katonai végrehajtás kíméletlenségét. A járandóságok beszedése továbbra is a rendek kezében maradt, de azok sokszor szorultak katonai karhatalom segítségére a túlzott mértékű adó behajtásához.14 Noha az 1681. évi országgyűlés eltörölte a reparticiót,15 a hamarosan meginduló felszabadító háborúban e rendszert átalakított formában újra és véglegesen bevezették. Ezekben az években nem a kivetett adó nagyságát, hanem a katonaságnak részben terményben, részben készpénzben nyújtandó ellátmány mennyiségét határozták meg. Az egy katonának járó természetben és pénzben nyújtott ellátmányt nevezték porciónak, amelynek tartalmát és kifizetésének módját császári rendeletek, a katonai regukimentiimok tartalmazták.16 Az 1683. évi katonai szabályzat szerint az emberi- és lóporciók értéke is napi 6-6 krajcárt, azaz havi 3 Ft-ot tett ki.17 * A megyéknek a katonaság ellátására napi két font kenyeret, egy font húst és egy magyar icce bort kellett adniuk.IN A megyék eldönthették, hogy ezt természetben vagy készpénzben fizetik ki 6 krajcárral. Lóporcióként napi nyolc font szénát és hat font zabot, valamint heti két marok szalmát kellett adni. Ez utóbbit csak természetben lehetett átadni, készpénzben nem. Ezen kívül a katonáknak a megszokott szolgáltatásokat:19 * tűzifát, gyertyát és ágyat kellett biztosítani. A megyétől távol tartózkodó katonák orális és lóporcióit készpénzben kellett kifizetni napi 12 krajcárral.211 A porciók értékével kapcsolatban ellentmondásos adatok láttak napvilágot a történeti irodalomban. Egyes számítások azt mutatják, hogy a katonáknak nyújtott porció összege akár 5-6 Ft is lehetett, és a lovaké is elérhette ezt a nagyságrendet.21 ADALÉKOKA MEGYEI ADÓALAP-MEGHATÁROZÁS...________________________ 14 Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.341. o. I5CJHCD, 1681. évi XII. te. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1946. 109 1 10. o. 1671-töl rendelték el királyi nyílt parancsok a katonaságnak járó heti porció nagyságát. A visszaélések orvoslása az 1673-ban megalakuló Guberniiim feladata lett volna. 1 Egy forint ekkoriban 60 krajcárt tett ki. A porció kiszámításához a rendeletek minden hónapot egységesen harminc naposnak számoltak. 14 Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. Egy bécsi pint: 1,41 liter. 245. o. Egy bécsi font: 0,56 kg. 444. o. 14 A korabeli források ezeket service vagy salgamum néven említik. ’ „ttl eident mUitiae nostrae in allaclo regno nostro Hungáriáé per comitatus sen regnicolas per diem dime librae panis. ima libra cant is el ima Hitnarica media vini. quae duns facial Germanicas. in natura vei vem si coniitatibus el regnicolis magis placueril pro tali assignata portioné per diem in paralo crucigeri sex administrentur; porno pro portioné equestri per diem faeni libras octo avenue vero libras sex el straminis per septimanam duo ligamina ila qttidem ill hue portiones non in paralo. verum omnino in natura administrari debeanl unit atm consueto service ligitonim. sulis, candellarum. lecli el velut regnicola militi. qtti in paralo super portioné contentetatiir...sit pro arbitrio comitatuum portiones pro effectivis el praesenlibus sive in natura, sive in paralo administrat e, pro praesenlibtis vero eqtiis assignation faenum, stramen el a vena omnino in natura suppeditetur. pro vacantibus portionibus lain ora I in tit quant equestriant praestabitur pecunia simul 12 crucigeri' MOL A 34. (A Magyar Kancelláriai Levéltár, conceptus expeditionum) 1683. No. 193. 1 Varga J. János: lnsurrectio, kvártély és porció (megyei teherviselés a felszabadító háború időszakában). In: Praznovszky Mihály, Bagyinszky Istvánná (szerk.): Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzése idején. Discussiones Neogradienses IV. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága. Salgótarján. 1987. 127. o.