Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)
4. Gaáné Barcs Eszter: Adalékok Pest megye 1915–1919 közötti járványainak történetéhez
Gaálné Barcs Eszter Adalékok Pest megye 1915-1919 közötti JÁRVÁNYAINAK TÖRTÉNETÉHEZ Jelen tanulmány Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közegészségügyét 1915 júniusától 1919 decemberéig vagyis nagyobbrészt az I. világháború idején - vizsgálja, azon belül is a korszak járványaival, valamint a tiszti főorvos szerepével foglalkozik.1 * A tanulmány megírásához a vármegye tiszti főorvosának iratai szolgáltak alapul. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főorvosának 1892 és 1945 közötti évekre vonatkozó iratai között az általános iratokon túl óvodaügyi, egészségvédelmi dokumentumokat, valamint különféle nyilvántartó könyveket és statisztikákat találhatunk a Pest Megyei Levéltár őrzésében. Jelen tanulmány megírásához a megye a jelzett időben hivatalban levő - tiszti főorvosának, dr. Krajtsik Rezső királyi tanácsosnak iratai közül a vegyes nyilvántartó könyvek állagában fellelhető Bizonyítványok és vélemények elnevezésű kötetek vonatkozó anyagát kutattam, kiegészítve a már korábban megjelent, a témához köthető munkák tanulmányozásával és feldolgozásával. Törvényi szabályozás a közegészségüggyel kapcsolatban Az egészségügy történetével kapcsolatos munkák kivétel nélkül az 1876. évi XIV. törvénycikket a magyar egészségügy múltjának legjelentősebb jogszabályaként tartják számon. A közegészségügy átfogó rendezéséről szóló törvény megalkotása már az 1860-as évektől napirenden volt: értekezleteket tartottak a problémák orvoslására, ilyen volt például az 1863-ban Pesten rendezett összejövetel is.- Az Országos Közegészségi Tanács3 javasolta többek között a hatósági orvosi szolgálat rendezését. Újbóli felvetésére azonban csupán az 1875-ös kolerajárványt követően került sor. 1875. november 5-én nyújtotta be a közegészségügy rendezéséről szóló javaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter. A képviselőház ezt az 1876. február 25-i ülésén egyhangúlag elfogadta, és az 1876. évi XIV. törvénycikként került a magyar törvénykönyvbe.4 Magyarország történetének első egészségügyi törvényének elfogadtatásában oroszlánrésze volt az orvosi karnak is.5 1 A kezdőidőpont a forrásként felhasznált közegészségügyi jelentéseknek megfelelően lett megadva, de újabb fonások felbukkanása természetesen a korábbi időkre vonatkozólag is kiteijesztheti a további kutatásokat. Dr. Honti József: Az 1876. évi XIV. te. és előzményei: Az Országos Közegészségügyi Tanács (1868), az. Országos Közegészségügyi Egyesület (1886) és az Igazságügyi Orvosi Tanács (1890). http://www.orvos tortenet.freeweb.hu/torveny.html [2008. március 13.] (A továbbiakban: Honti) ' Az Országos Közegészségi Tanács de facto 1868-ban már működött, de iure az 1874-es törvénnyel hozták létre. 4 A törvényt 1876. április 3-án szentesítették, és április 8-án hirdették ki az. országgyűlés mindkét házában. Csesznokné Kukucska Katalin: A „magyar halál" (tüdögümőkór) kritikus szakasza Heves vármegyében (1895 1906). http://loitenelem.ektf.hu/efolyoirat/03/csesznok.htm [2(X)8. március 13.] (A továbbiakban: Csesznokné) Kosa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 307. o. Egy évvel korábban, 1875-ben alkották meg az angolok a világon a legelső egészségügyi törvényt, a Public Health Acl-ot. 105
