Tanulmányok Pest megye múltjából III. - Pest Megye Múltjából 14. (Budapest, 2009)

3. Berényiné Kovács Gyöngyi: A magyar nyelv terjedése a reformkori Pest megye oktatásában (1831–1847)

BERENYINE KOVA CS G YONG Yl

adott követutasítások és a követektől érkezett tudósítások tanulsága szerint csak több évtizedes küzdelem után sikerült törvénybe iktatni a magyar nyelv hivatalossá tételét. Az oktatásügy diétái irányítása és korábbi tanítási rendszerének a kor igényeihez igazítása a korszak végéig teljesületlen kívánság maradt.117 *

Az 1844. évi II. te. lényegileg a törvényhozás, az igazgatás, a bíráskodás és a közoktatás kötelező nyelveként ismerte el a magyart. A nemzetiségeknek adott kiváltságok mellett ez a törvény eredményei ellenére még mindig nem mondta ki, hogy a katonai vezénylet nyelve is a magyar legyen. Ezt a feladatot majd csak a forradalmi hadsereg felállításakor oldották meg. A magyar nyelv ügyéért folytatott harc végső állomása az önálló nemzetállam megteremtéséért vívott 1848/49-es forradalom és szabadságharc volt. Bár 1848-ban nem születtek új nyelvi törvények, csak a megyék magyar nyelvhasználatát mondták ki (ekkor már mindegyikük a magyar nyelvet használta, tehát tényleges változtatásról nem volt szó), és a képviselők megválasztását kötötték a magyar nyelv tudásához.115' A szabadságharc bukása a magyar nyelvért folytatott harc részbeni bukását is jelentette, hisz az önkényuralmi korszakban a magyar nyelv helyét visszavette a német. Ahogyan a nemzeti önállóság és a polgári haladás kérdésében 1867-ben megtörtént a kiegyezés, úgy történt meg a magyar nyelv használatára vonatkozó „kiegyezés” is.119

117 Bényei, 1994. 387-390. o.

IIK Gergely András (sz.erk.): 19. századi magyar történelem 1790-1918. Korona Kiadó, Budapest, 1998. 253-254. o.

Csorba Csaba (szerk.): Borsod megye a magyar nyelv ügyéért. Reformkori követjelentések és országgyűlési dokumentumok. Borsod-Abaúj-Zemlpén Megyei Levéltár —TIT BAZ Megyei Szervezete, Miskolc, 1987. 4. o.

101