Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

HÉJ J AS PÁL szemben való jóindulat megváltozzék, nem bánnám, ha bizonyos anyagi támogatást adnak. Azóta adnak. Minden hónapban küldik nekem az 1300 Ft-ot körülbelül. Hát szóval látod ez az, így telik az embernek az élete, így lesz az ember öreg, így néz vissza a múltra, és néz a jövőbe. Mert azt mondja a hit, hogy hiszem az örök életet, és a végén mondom, ámen. Úgy legyen. Úgy is lesz. Mert élni kellett. Nem, nem halunk mi meg, még akkor is, ha ilyen szakállt viselsz. Te azt a csúf szakállt vágd le. Nem baj, a piros szakáll sem baj, mert a skótoknak ez van. R - Gondolom, hogy már nagyon elfáradt. E - Nagyon szépen köszönjük. B - Köszönjük szépen, hogy el tetszett mondani ezt a sok érdekes dolgot. N - Hát nézzétek, elmondtam volna talán okosabban. B - Nagyon jó volt ez így. TV - Ha mondjuk nem lettem volna ilyen. Éppen akkor jöttetek, amikor felébredtem az álmomból. E - Nem vettük észre, de nagyon szépen köszönjük, és most már tovább nem akarunk fárasztani. N - Nem haragszom, hogy eljöttetek, legalább megmondom egyszer úgy, ahogy érzem. U - Megvan az az izraeli kitüntetés? N - Itt van. Az izraeli parlament, és a tetején az van írva: Nagy Vilmosnak a hálás zsidó nemzet. Nézd meg, látod, hát így van. [Itt többen egyszerre kezdtek el beszélni az asztalnál, kitüntetéseket nézegettek, s itt került szóba az is, hogy a miniszter úr kapott egy meghívást Izraelbe, ahol minden költségét állták volna a meghívói, de a hatóságok nem engedték kiutazni a kitüntetés átvételére. Végül Nagy Vilmos az idős korára való hivatkozással volt kénytelen lemondani az utazást.] N - Az emberek ne gyűlöletbe éljenek, az emberek szeressék egymást. Az emberek nem érzik azt, hogy református, katolikus, utóvégre az egy olyan, hogy így mondjam, ruha. Egyenruha. Csak azért kifogásoltam neked [a szakállt], A múltkor volt nálam egy rokonom, megjelent itt, úgy nézett ki, mint hogyha Ferenc József lett volna. Mondom neki, hát te mit gondolsz? Hát miért kell neked így kiborotválni, két szakállt hagyni. Hát mi a fenének? Nincs semmi értelme. Hát minek. De aztán megszégyellte magát, s mikor elment, akkor már nem jött el hozzám elbúcsúzni. E - Köszönjük szépen. További jó egészséget. [Sok kérdést nem tudtunk feltenni, amit korábban elterveztünk, mert a hangfelvétel eléggé kimerítette a miniszter urat. Néhány percig még kötetlen társalgás folyt a jelenlévők között, és felvetődött egy újabb találkozás lehetősége, de erre már nem kerülhetett sor, elsősorban az idős tábornok egészségi állapota miatt. így ez az interjú volt az utolsó, amelyet Nagy Vilmos adott.] 135