Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

HEJ J AS PAL N - Ez a Szent László-hadosztály egy gyors hadosztály volt. Ki is volt a parancsnoka? Emlékeztem pedig a nevére. B - Szügyi.

169 N - Beszéltem is ezzel az emberrel. Mindig azt mondja: harc a bolsevizmus ellen! Hát nem arról van szó! Emberszeretet! Erről van szó az én felfogásom szerint. Hát nézze, én láttam azt a képet [...] Érdekes, nekem meg is van az a kép, ahol, na, ki volt a vadászok szentje? B - Hubertus. N - Kérlek szépen, Hubertus jön az erdőben. Egyszer csak megjelenik előtte egy 16os szarvas, a fején a kereszt. És akkor erre térdre rogy és vége. Ő nem lő. Érdekes. El akarom ezt is mondani. Amikor én miniszter voltam, tartottak egy vadászatot Visegrádnál. Persze minket is felállították bizonyos távolságra egymástól, és hogy ott állunk, egyszer csak hallom, hogy valami közeledik, valami jön, és ez a valami egyszer csak megjelenik. Egy 16-os szarvas volt előttem. Én nem lőttem. Tudniillik nem voltam Hubertus, nem voltam szent soha, de úgy éreztem, hogy az Isten ezt a szép teremtményét nem szabad tönkretennem. És azért nem lőttem. A szarvas eltűnt. Hát én csak azt mondom, hogy ez egy olyan majdnem megismétlése a Szent Hubertusnak. De hát megtörtént. Furcsa világ volt régen, más. Az emberek nem jutottak el arra az álláspontra, amelyiket hát vallások parancsolnak, hogy hagyjanak békét a gyűlöletnek. Ne gyűlölködjenek azért, mert az egyik katolikus vagy református. Nekem az apám református volt. Én kerestettem az apám sírját, nem találtam meg.

170 Mert ő meghalt 1886-ban. Amikor én még ugye 2 éves voltam. Akkor halt meg az apám. Apám pedig meghalt 33 éves korában. És tulajdonképpen engem ez is vitt mondjuk a katonai pályára. Mert azt hittem, hogy a katonai pálya egy olyan pálya, amely egészséges. Hát tényleg egészséges, ha arra használják föl, amire való. Nem pedig arra, hogy egymást gyilkolják az emberek. Hát tudja érdekes, érdekes dolgok ezek. E - Tessék mondani 1944. március 19-én, amikor a németek megszálltak, tudtunk volna mi ellenállni? Volt arra komoly erőnk? N - Nem volt. Nem tudtunk volna. Felvonultak akkor. Sztójay volt a követ Berlinben, és hát ugye mi kérdést intéztünk oda, hogy hát hallottuk azt, hogy a németek a magyar határ mentén felvonulnak. S erre a kérdésre az volt a válasz: dehogy, nem készülnek semmire. Hát egyszer csak bevonultak. Hát szóval a németekkel, |... ] én csak annak örültem, hogy én ezekben a részekben, mint aktív szereplő nem szerepeltem. Mert már én akkor nyugdíjban voltam. De mint nyugdíjas, azért megmondtam a véleményemet, hogy igen is ez a háború nem Magyarország háborúja. Nekünk semmi közünk hozzá. Ezt Németország csinálja. Vagy Hitler, nem is annyira Németország, repülőgép nélkül maradt hajózó és földi személyzetéből). A hadosztály alakulatai 1944 novemberétől a Pest környéki, az Ipoly menti és a dunántúli harcokban vett részt, amelyekben különösen az ejtőernyősök tűntek ki vitézségükkel, amit a korabeli propaganda ki is használt- A háború után valószínűleg ezért a Szent László hadosztályt nyilas alakulatnak bélyegezték, és sokszor összekeverték az SS-hadosztályokkal. 169 Szügyi Zoltán vezérőrnagy (1896-1967) a Szent László-hadosztály parancsnoka. A háború után elítélték, 1956-ig börtönben ült. 17(1 Nagy Vilmos említi a könyvében, hogy amikor Észak-Erdély visszacsatolásakor Parajdon járt, nem találta meg a temetőben édesapja sírját. Minisztersége utolsó heteiben újra elment szülőfalujába, s akkor meglátogathatta a sírt, amelyet időközben a parajdiak megtaláltak és gondoztak. Nagybaczoni, 1986. 174. o. 129