Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

5. HALÁSZ CSILLA: Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között

HALÁSZ CSILLA MOZIK PEST MEGYÉBEN 1950 És 1956 KÖZÖTT „Hallod-e Rozika, te, gyerünk a moziba be, Tudok egy olyan mozit, hog\> valami csuda. " (Eisemann Mihály - Békeffi István: Egy csók és más semmi) Bevezetés A Rákosi-korszakban a Révai József által meghirdetett kultúrforradalom keretében határozták meg a művelődés irányvonalát, eszközeit és módszereit. A kultúra minél szélesebb körben történő terjesztésének, a tömegek kulturális, valamint művészeti igényeinek kielégítésére, és a hatalom mércéje szerinti fejlesztésére a művelődés minden színterét felhasználták. így 1948 után elindult a kommunista diktatúra szolgálatában álló kulturális intézményrendszer megszervezése: a kultúrotthonok hálózatának országos szintű kiépítése, a könyvtárak létrehozása, a kiállítások, a kultúrversenyek, ünnepségek stb. folyamatos rendezése. S így kezdődött el a filmszínházak egyre gyorsuló ütemű alapítása is. E tanulmány a filmszínházak kiépítését, működését, kultúragitációs tevékenységét mutatja be 1950 és 1956 között Pest megyében. Filmgyártás a koalíció éveiben 1945 előtt a filmszakma nem állt egységes irányítás alatt, egy-egy kérdéssel mindig az a miniszter foglalkozott, akinek ügykörében az adott filmmel kapcsolatban bizonyos szabályozásra volt szükség; azaz a mozgóképekkel összefüggő kérdések felaprózódtak a vallás- és közoktatásügyi, az ipari, a belügy-, a kereskedelem- és közlekedésügyi, a pénzügy- és a külügyminiszter között. Ugyanakkor a filmgyártásra az államhatalom közvetlenül nem hatott, csak az üzleti érdekek határozták meg, hogy milyen film forgatásába és forgalmazásába kezdjenek. Ezt akarták megakadályozni 1945 után, amikor az üzleti szempontokat a kultúrpolitikaiak váltották fel.' E feladat megoldására alapították a Magyar Filmügyek Országos Bizottságát, amelynek feladatkörébe tartozott a forgatókönyvek és filmköltségek felülvizsgálata, engedélyezése; de véleményt nyilváníthatott a művészi értékeket illetően is, ugyanakkor jogában állt kötelező érvénnyel elrendelni, hogy milyen filmeket mutassanak be. A bizottság munkájában 4 filmszakemberen kívül az illetékes minisztériumok 20 munkatársa is részt vett. Ezzel párhuzamosan megalakították a Magyar Művészeti Tanácsot, ezen belül a Filmművészeti Szaktanács feladata ' Szilágyi Gábor: Tűzkeresztség. A magyar játékfilm története 1945 1953. Budapest, 1992. 23. o. 2 Szilágyi, 1992. 17. o. 173