Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETTRIPORT

NAGYBACZONINAGY VILMOS... már Kállay" miniszterelnöknél vizitelt, majd 24-én a királyi várban letette a miniszteri esküt. Katonai és politikai körökben pozitív várakozás előzte meg hivatalba lépését, inkább csak közvetlen családi és baráti köre volt tartózkodó a poszttal járó várható nehézségek miatt. Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes, a kormányzó főhadsegéde, aki a bécsi hadiiskolán osztálytársa volt, a kormányzótól való távozásakor azzal búcsúzott tőle, hogy el sem tudja képzelni, mennyi keserű percet és órát tartogat még számára a miniszteri szék;

8 Horthy azzal magyarázta Bartha menesztését, hogy a katonaságnál lábra kapott a politizálás, és ezért felelősség terhelte a honvédelmi minisztert. Hangoztatta, hogy a katona ne politizáljon, az nem az ö dolga, azt hagyja meg a politikusoknak. Nagy Vilmos osztotta ezt a véleményt, és minisztersége idején többször került összetűzésbe a Honvéd Vezérkar főnökével - Szombathelyivel -, akivel nem voltak egymásnak alá-, illetve fölérendelve, és aki fontos kérdésekben többször a minisztérium kikerülésével tárgyalt a német katonai vezetőkkel. A honvédelmi miniszternek ezzel szemben katonai ügyekben nem volt döntési jogosultsága, munkája teljesen politikai jellegű volt. Nagy Vilmos honvédelmi miniszterként nem tűrte el a katonáknak, hogy a katonapolitikába beleszóljanak. A magyar vezérkar főnökei a miniszterelnökökkel is állandó harcban álltak hatásköri kérdések miatt. Mivel az ő elöljárójuk közvetlenül a Legfőbb Hadúr volt, Horthyhoz a politikusok megkerülésével is bármikor bemehettek. Korabeli vélemények szerint szerepe volt Bartha leváltásában annak is, hogy szeptember 4-én először jelentek meg ellenséges (szovjet) bombázók Budapest fölött, s bár a bombázáskor komoly károk ekkor még nem keletkeztek, az eset vészjósló jövőt sejtetett. A kivilágított Budapest könnyű célpont volt, és a légvédelmi egységek sem megfelelően működtek. A háborúpárti Bartha menesztésére ez megfelelő alkalmat szolgáltatott, őt okolták a történtekért." A zsidókérdés A honvédelmi minisztériumban tartott bemutatkozó beszédében az új miniszter közölte: „Engem cselekedeteimben csak két könyv előírásai fognak vezetni. Az egyik a szolgálati szabályzat, a másik a Biblia. '

40 Bár kezdetben minden parlamenti erő támogatásáról biztosította, csupán néhány hét telt el Nagy Vilmos kinevezését követően, s máris erős kritika érte a szélsőjobb részéről. Elsősorban a zsidókérdésben elfoglalt álláspontja miatt támad,7 Kállay Miklós (1887 1967) Magyarország miniszterelnöke 1942 1944 közölt. A német sikerek elmaradása miatt döntött Horthy a kormányfő leváltásáról, és a németbarát Bárdossy helyett 1942 márciusában jött az angolbarát Kállay. A némel igények kielégítése mellett lépéseket tett az. angolszászok megnyerésére is, de ez a „hintapolitika" nem hozta meg a várt eredményt. A német megszállás után menekülnie kellett, végül a nyilasok elfogták, és előbb Mauthausenbe, majd Dachauba vitték. Szabadulása után az emigrációt választotta, az USA-ban hunyt el. 1!í Nagybaczoni, 1947.98.0. 19 Kádár, 475-476. o. 411 Kádár, 477.0. K4