Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ GYÁMÜGYI TÖRVÉNY MEGJELENÉSE... 33 747. sz. leiratával jóváhagyta a szabályzatot, azzal a kikötéssel, hogy a pénztári személyzetből ki kell venni a könyvvivőt, a pénztári segédet, a hivatalszolgát és a becsüst. Ugyanakkor a belügyminiszter a július 22-i 33 439. sz. leiratával jóváhagyta a júniusi közgyűlés azon határozatát, hogy a gyámpénztári helyiség berendezésére 500 forintot az Árvatartalék Alapból felhasználjanak; valamint megengedte, hogy egy gyámpénztárnokot - mint gyámpénztári személyzet - évi 1500 forintos fizetéssel alkalmazzanak. (A gyámpénztárnokot választani kellett, erre az augusztus 27-i közgyűlésen került sor.) Az augusztus 26-i közgyűlés kimondta, hogy könyvvezetőre egyelőre nincs szükség, mert a házipénztár átvételére, s az ehhez kapcsolódó feladatok ellátására a pénztárnok elegendő. Könyvvezetőt csak 1880-tól alkalmaztak, ekkor fog a szabályrendeletben meghatározott pénzkezelési rendszer is életbe lépni. A jóváhagyott szabályrendeletet az árvaszék elnökének küldték le használatra. Dalmady Győző árvaszéki elnök feladata lett, hogy a szabályrendeletről 2000 példányt készíttessen és küldje szét a községekbe (3 példány: elöljáróság, községi jegyző, községi közgyám), a királyi törvényszékhez, a királyi járásbíróságokhoz, valamint a királyi közjegyzőkhöz (l-l példány).

13 A vármegye gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről szóló szabályrendelete 6 részből és 325 paragrafusból állt, a hat fejezetet csak röviden ismertetem, bővebben csak a megyei sajátságokra és nyilvántartásokra térek ki. /. rész (1-52. §) A megye Arvaszékének szervezetét; központi, járási és községi közegét határozta meg. A központi közeg az Árvaszék volt, hivatalos pecsétje Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Árvaszéke 1876. A hivatal ügyvitele a belügyminiszter által kiadott 1877. november 11-i árvaszéki ügyrend szerint folyt. Az árvaszék hatásköre a 14 járásra: a Kecskeméti felső és alsó, a Kiskun felső és alsó, a Pesti felső, közép, alsó, a Pilisi felső, alsó, a Solti felső, közép, alsó, a Váci felső és alsó járásokra terjedt ki. PPSK vármegye Árvaszékének felépítése:

H 1 elnök 6 ülnök - 2 jegyző 2 tiszti ügyész 1 számvevő 12 kiküldött ülnök (őket évente a megyei bizottság tagjai közül választották) a főispán által kinevezett tiszteletbeli jegyző és ügyészek PML IV. 403-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1876 1944. 1879. évi jegyzőkönyv (jkv)455., 303-304. sz. határozata. 14 Az árvaszék tagjai a gyámügyi törvény életbeléptetése után: árvaszéki elnök: Dalmady Győző, ülnökök: Szabó Kálmán, Vörös Károly, Hindy Kálmán, Halász Tivadar, Kladek Károly, Mihálovocs Elek; jegyzők: Dalmady Sándor és Fuller Sándor; árvaügyészek: Sebő Antal és Kiss Ignácz; árvaszéki számvevő: Láng Gusztáv; iktató vezetője: Tassy Sándor; kiadó vezetője: Fülöp József. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye tiszti névsora és területének közigazgatási felosztása az 1878. évben. 66