Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ G YÁMÜG YI TÖR VÉNY MEGJELENÉSE... A határozathozatal menete: Az árvaszékek határozatai az üléseken testületileg, szótöbbséggel születtek. Érvényes volt a határozat, ha az elnökön kívül két rendes ülnök vagy egy rendes ülnök és egy szavazati joggal bíró jegyző (mint helyettes ülnök) vagy egy kiküldött jelen volt. A határozatokat minden esetben indokolni kellett. Az előkészítő vagy az érdemleges határozatok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket az ülnök előterjesztésére az elnök állapította meg. Az ülések nyilvánosak voltak, de zárt ülést kellett elrendelni (a felek és a képviselőik zárt ülésen is jelen lehettek), ha a tárgy nyilvánosságra hozatala veszélyeztette valamely fél jó hírét vagy érdekét. Az árvaszék végrehajtó közege a kis- és nagyközségekben a szolgabírák és a községi elöljáróság; a rendezett tanácsú városokban az árvaszék kiküldött tagjai; a megyei árvaszékeknél a főszolgabírók; a törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács erre kirendelt tagjai; míg Budapesten a kerületi elöljáróság volt. A törvény paragrafusai alapján összegezhetjük, hogy az árvaszék általános feladata volt a gyám és gondnok felügyelete; a gyámi visszaélések, s a gyámolt érdekeit károsító vagyonkezelési és egyéb intézkedések megakadályozása. Hatósági jogánál fogva feladata volt a gyám megállapítása, a gyámi vagyon átadása; gyám hiányában a gyám kirendelése, valamint a gondnokság alá helyezés elrendelése. Határozatot hozott nagykorúsítási ügyekben; atyai engedély hiányában házasságkötési engedélyt adhatott ki. Megállapította a gyermek elhagyottságát, s intézkedett állami neveltetés, illetve intézetbe utalás elrendeléséről. Felülvizsgálta és jóváhagyta az évi számadásokat és végszámadásokat; megvizsgálta a kiskorú nevében kötött szerződéseket. Fellebbezési lehetőség Az árvaszék elsőfokú határozatai ellen - az ítéletet hozó árvaszéknél - a határozat kézbesítésétől számított 16. napig lehetett fellebbezni. Ha a fellebbezés elmaradt, az ítélet jogerőre emelkedett. A fellebbezési sorrend a következőképpen alakult: a községi határozat ellen a törvényhatósági árvaszékhez, onnan a közigazgatási bizottsághoz lehetett fordulni; a törvényhatóság vagy rendezett tanácsú város árvaszékének határozatai ellen a közigazgatási bizottságnál, majd a belügyminiszternél lehetett fellebbezni. A törvényhatósági közigazgatási bizottságok hatásköre gyámügyiekben Az árvaszék a közigazgatási bizottságnak alárendelt szervként működött. Az árvaszék felügyeletét ellátó szerv gyámhatósági hatásköre szorosan kapcsolódik a gyámhatóság, vagyis az árvaszék működéséhez. A közigazgatási bizottsághoz negyedévente kimutatásokat kellett benyújtani a gyámoltak és gondnokoltak létszámáról (változások jelölésével); az árvaszéki számadásról; az árvapénztár helyzetéről (a kiadott kölcsönök és a befolyt kamatok, vala52