Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében

AZ ELSŐ GYÁMÜGYI TÖRVÉNY MEGJELENÉSE... a gyámolt vagy gondnokolt gyámolítására egy gyám lett kijelölve, a többi rokonnak sem kellett magát mellözöttnek éreznie. A rokonok negyedíziglen kaptak beleszólási jogot a gyámsági és gondnoksági ügyek alakulásába. A rokonok jogaikat személyesen, vagy nagy számuk esetén választottaik által gyakorolták. A családtanács Az atyai hatalmat gyakorló atya végrendeletében - amennyiben hagyatéka, vagyis a kiskorú teljes vagyona meghaladta a 100 000 forintot - kiskorú gyermekeinek a részére családtanácsot állíthatott fel, és ennek tagjait ki is jelölhette. Ilyen rendelet hiányában a rokonok kérésére a belügyminiszter is engedélyezhette a családtanács felállítását. A családtanács 4 tagból állt, elnöke az illetékes árvaszék elnöke volt. A tagok rokonok lehettek (vegyesen az anyai és apai részről), ám kivételes esetekben az egyik tag a családdal jó viszonyban lévő ismerős is lehetett. A családtanács elsődleges funkciója a gyámolt vagyonának együtttartása volt, emellett a családtanács gyámhatóságként is működött, kivéve a gyám- és gondnokrendelés, nagykorúsítás, leltározás, hagyatéki tárgyalás, bírságolás és fegyelmi jog tárgyában. Döntést szótöbbséggel hoztak, határozathozatal már az elnök és 2 tag jelenlétével is lehetséges volt. A törvény rendelkezett a tanács felügyeletéről, a tanács a gyámolított vagyoni állásáról évente tett jelentést a belügyminiszter számára. Amennyiben a belügyminiszter úgy látta, hogy a családtanács működése veszélyezteti az árva szellemi vagy anyagi érdekeit, a tanácsot feloszlathatta. Ezen intézmény a gyámügyi közigazgatás fontos önkormányzati intézménye volt, hiszen a rokonok mint véleményező testület irányították a gyámolt ügyeit, azaz nem egy személy, hanem egy közösség (a gyámok saját nagy családja) irányította az árva életét, kezelte a vagyonát. II. rész: A gyámhatóság A község teendője g\'ámügyben A gyámhatósági teendők intézésénél fontos szerep jutott a községi elöljáróknak, ez már abból is látható, hogy a korábbi rendelkezések is szabályozták a teendőiket. A község jegyzője vette fel a halálesetet, gondoskodott a hagyaték biztonságáról, leltározott, valamint gyámot és gondnokot javasolt. Külön e célra rendelt hatósági közeg a községi közgyám, akit minden község köteles volt alkalmazni, de az is lehetséges volt, hogy több szomszédos község együtt alkalmazott egy közös községi gyámot. A törvény pontosan meghatározta a feladatait (felügyelt a hagyatékra; gyámot, gondnokot javasolt; részt vett a leltározásban; a gyám kinevezéséig helyettesítette a gyámot, helyettesítette a rokonokat; közvetített a gyám és rokonok közt; nyilvántartotta a község árváit és gondnokoltjait; felügyelte a gyámok és gondnokok munkáját; jegyzőkönyvezte az írásra nem 50