Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
2. BORBÉLY RITA KATALIN: Az első gyámügyi törvény megjelenése és hatása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
AZ ELSŐ GYÁMÜGYI TÖRVÉNY MEGJELENÉSE... (gyámhatóságot) érintő összes jogi tudnivaló egyetlen helyen összefoglalva vált elérhetővé, maga az árvaszék önkormányzati szakhatóság lett. A gyámsági törvény két nagy részből állt. Az első rész a gyámságról és a gondnokságról, míg a második egység magáról a gyámhatóságokról szólt. A gyámsági és gondnoksági rész hét fejezetből tevődik össze. Az I. fejezet foglalkozik az általános tudnivalókkal, vagyis a teljes korúság és nagykorúsítás, valamint a felügyelet fogalmával. Majd a következő fejezetben részletes leírást találhatunk az atyai hatalomról. Ezt követi a gyámságról és gondnokságról szóló III—IV. fejezet, ami a gyámság és gondnokság alá helyezéssel, a gyám személyével, a gyámi és gondnoki tiszt megszűnésével, valamint magával a tisztséggel és az ehhez tartozó felelősséggel foglalkozik. Az V. fejezet a törvény igen lényeges része, a gyámok és gondnokok kötelességeit és jogait foglalja össze a kiskorúak, valamint gondnokoltak képviseletére, neveltetésére, vagyonának kezelésére és számadásra nézve. A következő fejezetek a rokonok jogait, valamint a családi tanács szerepét mutatják be. A gyámhatóságokról szóló rész tíz fejezetből áll. Az I. fejezet a község teendőit összegzi; míg a II. fejezet a törvény legfontosabb pillére, az 1872 óta működő árvaszékek szervezetét szabályozza. Ez az egységes szabályozás mindeddig hiányt képezett. A következő fejezetek az illetékességet és a fellebbviteli lehetőségeket vizsgálják. Majd az V. fejezet a törvényhatósági közigazgatási bizottságok gyámügyi hatáskörét foglalja össze, hiszen az árvaszékek e bizottságoknak tartoztak elszámolással. A VI-VIII. fejezetek a különböző gyámhatósági eljárásokat szabályozzák, így pl. az örökösödési ügyekben való eljárást vagy a gyámügyi eljárást a gondnokoltak esetében. A IX. fejezet a gyámhatósági pénzkezelésről; míg az utolsó az átmeneti intézkedésekről szól. I. rész: A gyámságról és gondnokságról Teljeskorúság, nag\?korúsítás, szülői felügyelet A polgári korban a teljeskorúság/nagykorúság a 24. életév elérésével következett be 3 , addig a gyermek „atyai hatalom" alatt állott - azaz az apa volt a gyermek törvényes képviselője. Ha az atya meghalt, vagy atyai hatalmától megfosztották, a törvényes, valamint a törvénytelen gyermek is gyámság alá került. A kiskorúak nagykorúsításához minden esetben a gyámhatóság jóváhagyására volt szükség, ám a nagykorúsításra több lehetőség is adódott. A gyámhatóság nagykorúsíthatta a kiskorú gyermeket, ha az betöltötte a 18. életévét, s saját ügyeinek intézésére alkalmassá vált. Illetve, ha a 18. életévét betöltött kiskorú önálló ipart űzött, szintén nagykorúvá lett, hiszen gondoskodni tudott saját maga ellátásáról. Az ' A törvény az 1874. évi XXIII. törvénycikk /a nök teljeskorúságáról/ paragrafusain nem változtatott: ,,/. ^ Hajadonok 24-ik életévük betöltével teljeskomakká válnak és minden, a teljeskornsággal járó jogok élvezetébe lépnek. Minden nő, tekintet nélkül életéveire, férjhezmenetelével teljeskoruvá lesz s e jogot akkor is megtartja, ha az I. §-ban meghatározott életkor betölte előtt özvegységre jut, férjétől bíróilag elválasztatik, vagy házassága fóloldatik. " 46
