Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben
SCHRAMEK LASZLO PETER alábbiakban a veresegyházi plébánia lakosságának családszerkezete e rendszer alapján kerül bemutatásra. 6 Az elemzés kezdetén tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a családszerkezetek vizsgálata bizonyosan nem fog pontos eredményt adni. A családok egyenkénti besorolása egyik vagy másik típusba esetenként önkényes lehetett, mert az összeírok csupán Kisszentmiklós lakóiról jegyezték fel a családfőhöz fűződő rokonsági fokokat. A másik két település esetében a családszerkezet megállapításához az alábbi feltételezésekbe kellett bocsátkozni: /. Ugyanazon házakban szereplő azonos családnév mögött a megadott életkori adatoktól függően apa-gyermek, vagy testvéri viszonyt lehet nagy biztonsággal sejteni. 2. Házastársi kapcsolatot lehet feltételezni abban az esetben, ha a családfő után korban hozzá közel álló nő kerül felsorolásra. Legtöbbször a feltételezett feleséget követik a családfő gyermekei. A családfő feltételezett feleségével azonos családnév felbukkanása esetén feltételezhetőnek látszik, hogy a háznép a feleség rokonaival bővült. 3. Amennyiben egy háztartásban több felnőtt férfi mögött korban közel álló nő szerepel, akkor többcsaládos együttélést feltételeztük. A házasság feltételezését alátámasztják ilyen esetekben az utánuk felsorolt gyermekek. Az iménti feltételezések alapján legnagyobb biztonsággal az egy házaspárból és gyermekeikből, illetve az özvegy apa és gyermekeiből álló családtípusok azonosíthatók, ezért az elemzésükkel kapott adatok az életmódbeli szokások más régiókkal történő szükkörű összehasonlítást lehetővé teszik. A rokonsági viszonyok jelölésének hiánya miatt különösen a női családtagok azonosítását nehéz megoldani. Ebből következően a velük kibővített családok típus szerinti besorolása nem adott teljesen megbízható eredményt. A hiányos adatfelvétel következtében a nem besorolható családok aránya várhatóan magasabb lesz, mint más jobban dokumentált közösségek esetében. A módos gazdák házaiban élő cselédek egyértelmű azonosítása szintén megoldhatatlan feladatot jelent, mivel arányukat a dikális összeírásokból sem lehetett megbecsülni. 66 Az említett hiányosságok miatt nem lehetséges más mélyreható vizsgálatok folytatása sem, mert a következtetések részben vagy egészben nehezen ellenőrizhető feltételezésekre alapulnának. 1,5 Andorka, 215 o. skk. Jelen tanulmányban nincs lehetőség az eljárás bemutatására. Andorka Rudolf tanulmányában ismerteti a családrekonstrukciós vizsgálat elemeit. A különböző családtípusokra vonatkozó jelöléseket azonban a tanulmány későbbi részének megértéséhez ismerni kell: 1: egyedül élők; 2: nem-család háztartások; 3: egyszerű család-háztartások és ezen belül: 3-a: házaspár gyermek nélkül; 3-b: házaspár gyermekkel; 3-c: özvegy férfi gyermekkel; 3-d: özvegy nö gyermekkel; 4 kiterjesztett család-háztartások, de a családmaggal együtt élő rokon nem élhet házasságban és ezen belül: 4-a. fölfelé kiterjesztett; 4-b: lefelé kiterjesztett; 4-c: oldalirányban kiterjesztett; 4-d: a megelőzök kombinációi; 5: többcsaládos háztartások ezen belül: 5-a: másodlagos családegységek felfelé; 5-b: másodlagos családegységek lefelé; 5-c: másodlagos családegységek oldalirányban; 5-d: együtt élő testvérek családjaiból álló háztartások; 5-e: egyéb löbbcsaládos háztartások; 6: egyértelműen nem osztályozható háztartások. w 'Kosáry, 1963, 127. o. 27