Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LASZLO PETER alábbiakban a veresegyházi plébánia lakosságának családszerkezete e rendszer alap­ján kerül bemutatásra. 6 Az elemzés kezdetén tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy a családszerke­zetek vizsgálata bizonyosan nem fog pontos eredményt adni. A családok egyenkénti besorolása egyik vagy másik típusba esetenként önkényes lehetett, mert az összeírok csupán Kisszentmiklós lakóiról jegyezték fel a családfőhöz fűződő rokonsági fokokat. A másik két település esetében a családszerkezet megállapításához az alábbi feltételezé­sekbe kellett bocsátkozni: /. Ugyanazon házakban szereplő azonos családnév mögött a megadott életkori adatoktól függően apa-gyermek, vagy testvéri viszonyt lehet nagy biztonság­gal sejteni. 2. Házastársi kapcsolatot lehet feltételezni abban az esetben, ha a családfő után korban hozzá közel álló nő kerül felsorolásra. Legtöbbször a feltételezett fe­leséget követik a családfő gyermekei. A családfő feltételezett feleségével azonos családnév felbukkanása esetén feltételezhetőnek látszik, hogy a ház­nép a feleség rokonaival bővült. 3. Amennyiben egy háztartásban több felnőtt férfi mögött korban közel álló nő szerepel, akkor többcsaládos együttélést feltételeztük. A házasság feltétele­zését alátámasztják ilyen esetekben az utánuk felsorolt gyermekek. Az iménti feltételezések alapján legnagyobb biztonsággal az egy házaspárból és gyermekeikből, illetve az özvegy apa és gyermekeiből álló családtípusok azonosíthatók, ezért az elemzésükkel kapott adatok az életmódbeli szokások más régiókkal történő szükkörű összehasonlítást lehetővé teszik. A rokonsági viszonyok jelölésének hiánya miatt különösen a női családtagok azonosítását nehéz megoldani. Ebből következően a velük kibővített családok típus szerinti besorolása nem adott teljesen megbízható eredményt. A hiányos adatfelvétel következtében a nem besorolható családok aránya várhatóan maga­sabb lesz, mint más jobban dokumentált közösségek esetében. A módos gazdák házaiban élő cselédek egyértelmű azonosítása szintén megoldhatatlan feladatot jelent, mivel ará­nyukat a dikális összeírásokból sem lehetett megbecsülni. 66 Az említett hiányosságok miatt nem lehetséges más mélyreható vizsgálatok folytatása sem, mert a következtetések részben vagy egészben nehezen ellenőrizhető feltételezésekre alapulnának. 1,5 Andorka, 215 o. skk. Jelen tanulmányban nincs lehetőség az eljárás bemutatására. Andorka Rudolf tanulmányában ismerteti a családrekonstrukciós vizsgálat elemeit. A különböző családtípusokra vonatkozó jelöléseket azonban a tanulmány későbbi részének megértéséhez ismerni kell: 1: egyedül élők; 2: nem-család háztartások; 3: egyszerű család-háztartások és ezen belül: 3-a: házaspár gyer­mek nélkül; 3-b: házaspár gyermekkel; 3-c: özvegy férfi gyermekkel; 3-d: özvegy nö gyermekkel; 4 kiterjesz­tett család-háztartások, de a családmaggal együtt élő rokon nem élhet házasságban és ezen belül: 4-a. fölfelé kiterjesztett; 4-b: lefelé kiterjesztett; 4-c: oldalirányban kiterjesztett; 4-d: a megelőzök kombinációi; 5: többcsa­ládos háztartások ezen belül: 5-a: másodlagos családegységek felfelé; 5-b: másodlagos családegységek lefelé; 5-c: másodlagos családegységek oldalirányban; 5-d: együtt élő testvérek családjaiból álló háztartások; 5-e: egyéb löbbcsaládos háztartások; 6: egyértelműen nem osztályozható háztartások. w 'Kosáry, 1963, 127. o. 27

Next

/
Thumbnails
Contents