Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
5. HALÁSZ CSILLA: Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között
MOZIK PEST MEG YEBEN1950 ES 1956 KOZOTT abból általában 50%-ban részesedjen mindkét szerv. A mozik többsége ezt a megállapodást nem volt hajlandó betartani, és igen sok panasz érkezett a községekből arra vonatkozóan, hogy a mozi havonta csak egy szombat-vasárnapot enged át a kultúrotthon részére. Nehézséget okozott a probléma megoldásánál az, hogy a moziüzemi vállalat és a tanács viszonya nem volt tisztázva. 50 Ugyanígy a népművelési osztály decemberi beszámolójában hangsúlyozta, hogy a megyei moziüzemi vállalat és a tanácsok között még mindig nem sikerült megfelelő együttműködést létrehozni. A megyei népművelési osztálynak természetesen nemcsak a kultúrotthonok és a tanácsok panaszkodtak a mozikra, hanem fordítva is. A mozik legtöbbször szintén a jogtalan teremhasználatot sérelmezték, főként azért, mivel a különböző tanácsi és tömegszervezeti rendezvények 51 miatt elmaradtak az filmelőadások, egy jelentésben például 1954-ből 661 elmaradt előadásról panaszkodtak. így a mozi sok esetben bevétel nélkül maradt, valamint az állandósult előadás-elmaradások miatt úgy érezték, hogy az emberek bizalmatlansága nőtt a filmszínházakkal szemben. 52 Általában a népművelési osztály vezetője megpróbálta megyei szinten elintézni a vitás kérdéseket, ' de sokszor a legapróbb dolgok is eljutottak országos szintre, vagy a minisztériumhoz, vagy az Országos Moziüzemi Igazgatósághoz (OMI). Ez utóbbi is hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, ennek érdekében utasították a megyei vállalatokat, hogy negyedévenként írásban vagy szóban tájékoztassák a népművelési osztályokat a filmforgalmazás területén folyó munkákról. 54 A népművelési osztály továbbra is megpróbált - legalábbis papíron - rendszeres kapcsolatot kiépíteni a megyei moziüzemi vállalattal. Egyetlen pont lehetett elméletileg, amely alapján a népművelési osztály ténylegesen hatást gyakorolhatott a mozik felett, ugyanis az említett rendelet szerint a müsorpolitikába beleszólhatott. Ez természetesen nem jelentett nagy szabadságot, hiszen az egész országban csak olyan filmek kerülhettek forgalomba, amit minisztériumi szinten már jóváhagytak. így a megyei műsorpolitika kimerült a filmek mozik szerinti elosztásában, és a vetítések számának meghatározásában. A két szerv együttműködésének fontosságát hangsúlyozták a kultúrotthonoknak kiadott minta működési szabályzatokban is. Eszerint a falusi kultúrotthonok igazgatójának kötelessége volt a filmszínház működését segíteni, a látogatottságot növelni, tevékenységüket összehangolni, valamint a mozi üzemeltetésében tanácsadási joggal 50 PML XXIII. 18. PMT VB Népművelési Osztályának jelentése az 1953. október-decemberi munkáról. ikt.sz.n./1953. 51 Újhartyánban például a folyamatos bálok bénították meg a mozi működését. Ez vezetett a tanáes és mozi üzemeltetője közötti vitához, amelyet a népművelési osztályvezető zárt le a következő levéllel: „Az elnök elvtárs ne olyan levelet küldjön a megyei tanács felé. hogy a filmet ne küldjék le. mert táncolni akarnak, hanem olyan jelentést, mennyiben segített a mozit népszerűsíteni és hány dolgozót szervezett be állandó látogatásra. " PML XXIII. 18. 878-1-77/1952. 52 PML XXIII. 18.878-1-99/1955. 53 Mivel a vállalat ekkor még nem tartozott közvetlenül a népművelési osztály irányítása alá (csak ellenőrzést biztosított a rendelet az osztály számára, a tényleges félügyeletet az OMI gyakorolta), ezért nem volt intézkedési joguk és lehetőségük a mozikkal szemben. 54 PML XXIII. 18.878-3-16/1953. 182
