Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
5. HALÁSZ CSILLA: Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között
MOZIK PEST MEGYEBEN 1950 ES 1956 KOZOTT A mozival nem rendelkező településeken az úgynevezett vándorfilmszolgálaton keresztül juttatták el a filmeket a nézőkhöz. A vetítés színterei lehettek a kultúrotthonok, az iskolák, pajták és minden olyan nagyobb helyiség a faluban, ahová fel tudták állítani a vetítőgépet. Külön vetítési tervet kellett készíteni, amit a megyei pártbizottság véleményezett, majd a véglegesített tervet egészen a minisztérium filmfőosztályáig kellett jóváhagyásra felterjeszteni. Az előirányzott terv szerint minden vándorfilmszolgálatnak havi 20 helyen, 30 előadást kellett tartania. 38 1951-ben Pest megyében négy filmvetítógéppel járták a falvakat, ezzel havi 150 vetítést tudtak meg oldani. 39 Egy 1952. júniusi jelentés szerint továbbra is négy vándorfilmszolgálat működött, de egyre kevesebb lett a mozival - ekkor már csak 50 község - nem rendelkező helységek száma, így munkájuk is folyamatosan csökkent. 40 1955-ben már csak két vándorfilm-vetítőgéppel járták a megye településeit. 41 Működés 1950-ben megalakult a Pest Megyei Tanács VB Oktatási és Népművelési Osztálya, 42 feladata volt „megyei vonatkozásban összefogni, irányítani és ellenőrizni a tömegszervezetek kultúrmunkáját, vinni az iskolán kívüli művelődés vonalát, államigazgatási kereten belül". ' Ekkor még a megyei népművelési osztály vezetőjének, illetve a járási, városi és községi előadóknak a feladata a filmekkel kapcsolatban csak arra szorítkozott, hogy a mozikban a filmvetítésekhez ankétokat szervezzenek, illetve a vándorfilmszolgálatok műsorát összeállítsák és ellenőrizzék. Az NM folyamatosan szorgalmazta a kultúrotthonok és a filmszínházak összefogását, ennek különösen ott volt jelentősege, ahol egyetlen helyiség volt felhasználható kulturális célra. Itt problémát okozott, hogy mind a mozi, mind a kultúrotthon a szombat estéket és vasárnap délelőttöket szerette volna programja bemutatására megszerezni. A javasolt megegyezés szerint munkatervet kellett készíteniük a községek népművelési bizottságainak, vitás kérdések esetében a helyi MDP-vezetőnek kellett döntenie. 44 A 502/26/1951. N. T. határozat értelmében 1951. szeptember 30-ig a megye területén földmüvesszövetkezetek és a gépállomások tulajdonában működő valamenynyi keskenyfilmes mozit - és azok felszereléseit hiánytalanul, leltár szerint - át kellett adni a helyi tanácsoknak. Az átadással kapcsolatban felmerülő problémás kérdések esetén a népművelési osztály hozhatott döntést, a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZOVOSZ) megyei kirendeltségével egyetértésben. Megegyezés hiányában a vitás ügyfeleket a Népművelési Minisztériumhoz és a SZÖVOSZ-hoz kellett továbbkülde"PMLXXIII. 18.878-1-319/1955. 1,1 Magyar Országos Levéltár (MOL) XIX. l-3a. Népművelési Minisztérium iratai. Általános iratok. 1949 1956 (-1957) 9833/ált./10/1950. v> PML XXIII. 2. 5. kötet. 1951. január 10. 40 PMLXXII1. 18.878-2-17/1952. 41 PMLXXIII. 18. 878-1-319/1952. 42 1951. július 18-tól lett önálló osztály a Népművelési Osztály. 4Í PML XXIII. 2. 2-3. kötet. 1950. október 10. 44 PML XXIII. 18. 1811-10/1950. 180