Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

A FOLDIGENYLO BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... területből a döntés értelmében 50 katasztrális hold mező- és erdőgazdasági ingatlant to­vábbra is a község tulajdonában kellett meghagyni, az ezt meghaladó részt azonban a községi utak kivételével az igénylők számára juttatás céljára a községnek kötelessége volt átadni. Az indoklás értelmében, mivel a község a székesfőváros határától számított 30 km­es körzeten belül helyezkedik el, az 5600/1945. F.M. sz. rendelet 6. §-a alapján a tulajdo­nában lévő mező- és erdőgazdasági ingatlanok közül az 50 katasztrális holdat meghaladó részt megváltás alá kell venni. 79 A nem földművelésből élők és a hadifoglyok juttatásai A reform végrehajtása során fokozottan ügyelni kellett arra, hogy a juttatásban része­sülők földművesek legyenek. PPSK vármegye Földbirtokrendező Tanácsa 1946. már­cius 26-án a Domonyi Földigénylő Bizottság elleni panaszok és a pótjuttatás ügyében 1942/7-1945. sz. alatt hozott határozatot. Az Országos Tanács által foganatosított helyszíni szemle során ugyanis kiderült, hogy a földigénylő bizottság a megyei tanács juttatási határozatában foglaltak ellenére iparosoknak, az engedélyezett 800 négy­szögöles konyhakerti juttatáson felül, szőlőt is osztott ki. A tanács a földigénylő bi­zottságot felszólította, hogy jelentse, mekkora területű szőlő maradt fenn, amit még a jogos igénylők között ki lehet osztani. Megállapította továbbá a megyei tanács, hogy a szomszédos Galgamácsa község jogos igénylői szölőjuttatásban egyáltalán nem ré­szesülhettek, ezért nekik kell juttatni a még rendelkezésre álló szőlőből. A Domonyi Földigénylő Bizottság pótjuttatási javaslatát a megyei tanács jóváhagyta. Ezután a határozat a földigénylő bizottságot utasította, hogy döntését „a községben szokásos módon''' közölje az érdekeltekkel. A megyei tanács végül hozzájárult ahhoz, hogy a Fischer-féle birtok gazdasági épületeit, a további széthordás megakadályozására, a földigénylő bizottság lebonthassa. Az anyagot nyilvános árverésen a megyei tanács közreműködésével kellett elárverezni, a befolyó összeg pedig a Földalaphoz volt befizetendő. A megyei tanács a földigénylő bizottság lemondását nem fogadta el, és felhívta, hogy vigye tovább az ügyeket. 80 Az földbirtokrendezö tanácsok döntéseiben rendkívül meghatározó volt az, hogy a jogosult mezőgazdasági tevékenységet folytatott-e. Az OFH 1949. január 27­én például elutasította az Magyar Dolgozók Pártja (MDP) apostagi szervezetének fellebbezését. A pártszervezet egy kinevezett vármegyei útőrnek próbált a Dél­Pestvármegyei Földhivataltól földjuttatást kieszközölni. Az OFH 1949. január 27-én, az 1947. V. te. 2. §-ában biztosított jogkörében hozta meg véghatározat. Az MDP apostagi szervezetének kérelmét elutasította. Elren­delte, hogy Gróf Károly és társai, tehát az eredeti tulajdonosok kapják vissza az ingat­lant, mert a kérdéses ingatlant olyan személynek juttatatták, aki nem tekinthető „a jelenlegi rendelkezések szerint" teljes jogú földigénylőnek. MDP apostagi szervezete hiába hivatkozott arra, hogy Sparing József a földbirtokreform végrehajtásánál tevé­79 PML XVII. 534. Szigetszentinártoni Földigénylő Bizottság iratai. 1945-1947. Általános ügyek. OFT. 32 941/1946. III. sz. m PML XVII. 516. Kérvények, határozatok. 1945-1946. Egyedi ügyek A-V. 160

Next

/
Thumbnails
Contents