Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GABOR Az Észak-Pestvármegyei Földbirtokrendezö Tanács 1946. április 30-án azt közölte a községi földigénylő bizottságokkal, hogy az OFT április 15-én kelt rendeletével Járulékalap" létesítését rendelte el. Erre alapozva a megyei földbirtokrendezö tanács az egyes községi földigénylő bizottságok 1945. október l-jét követően díjazásban részesíthető tagjainak a számáról rendelkezett. Az egyes bizottsági tagok a megállapított létszámon belül havonta, de csupán tíz napon át teljesített munkájukért részesülhettek díjazásban. A juttatottak a Járulékalap" fedezetének céljára a részükre juttatott ingatlan minden teljes katasztrális holdja után 3 kilogramm búzának a fizetés időpontjában érvényes forint egyenértékét tartoznak 1945. október l-jétől kezdődően befizetni. Az 1 katasztrális holdat meghaladó, de 800 négyszögölet el nem érő rész után 1,5 kilogramm, a 800 négyszögölet meghaladó, de a teljes katasztrális holdat el nem érő ingatlanrész után pedig 3 kilogramm búzát kellett a járulék kiszámításánál figyelembe venni. A beszedési jegyzék alapján az elöljáróság volt köteles minden hónap ötödik napjáig beszedni a pénzt. Az 1945. október 1-je és 1946. május 1-je közötti járulék beszedése indokolt esetben csak az új termés beszedése után volt esedékes. A befolyt összegeket az Országos Földbirtokrendezö Alap javára kellett befizetni a postahivatalnál betétkönyvben történő elhelyezés útján. A befizetéseket természetesen jelenteni kellett, és azokat külön naplóban tartották nyilván. A Gyón községben alakult földigénylő bizottság elnöke 1945. május 28-án levelet írt a Megyei Földbirtokrendezö Tanácsnak, amelyben a bizottság tagjai részére nyolcezer pengőt kért tiszteletdíjnak.

34 Kérését azzal támasztotta alá, hogy a községben 900-nál több igénylő volt, és tíz teljes napig együtt kellett a bizottságnak lennie, hogy a szükséges munkát elvégezhesse. A munkákkal összefüggésben több hosszabb utat is meg kellett tenni, amelyek fuvarköltsége jelentős összeget tett ki. Az általa igényelt nyolcezer pengő is csak részben fedezte volna a költségeket, csupán a napidíjakra és a fuvarköltségekre nyújtott volna fedezetet. A levélíró panaszkodott továbbá arra is, hogy a község mind a kilencezer juttatottja hozzá szokott fordulni mindenféle ügyes-bajos dolgával, ami munkaidejének közel felét kötötte le. A megyei földbirtokrendezö tanács 1945. június 14-én elismerte a kérés jogosságát. A vonatkozó rendeletek értelmében ugyanis a községi földigénylő bizottság tagjait a kiszállásokért költségtérítés illette meg. A költséget azonban a helyi napszámbér alapján állapították meg, a számlát pedig a bizottság elnökének kellett kiállítania, és a megyei tanácson keresztül kellett azt az Országos Földhivatalhoz (OFH) továbbítani. Ezek után 1947. május 19-én az elnök kérte a 24 hónapi kiadásainak megtérítését.

35 A bank, ahol hiteleket vett fel, illetve tartozásokat halmozott fel, mint írta kérelmében, bizonyíthatja szorult anyagi helyzetét. Az Országos Földhivatal 1947. június 7-én kérte a megyei földhivatalt, hogy vizsgálja ki a bizottsági elnök kérelmét. " PMLXXIV. 201 -b. Észak-Pestvármegyei Földhivatal iratai. 974/1/1946. 14 PML XXIV. 201-b. 14570/1947. 15 PMLXXIV. 201-b. 14570/1947. 147