Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

A VERESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TELEPÜLÉSEINEK... megjegyzéseket. Másrészt meg kell említeni, hogy Kisszentmiklós egésze, továbbá Veresegyháza és Szada egy része nem püspöki birtok volt. Althan Mihály Frigyes 1730-ban összeíratta Vác lakóit és egyházlátogatásokat

35 tervezett. A 18. század közepén a katolikus egyház újjászervezésének keretében számos püspökségben megkezdődött az egyházlátogatások rendszeres végrehajtása - elegendő, ha Padányi Bíró Márton veszprémi püspök tevékenységére utalunk. Feltételezhető, hogy a veresegyházi plébánia lélekösszeírására is egy tervezett canonica visitatio miatt került sor. Az adatfelvétel rendszeréről maga a dokumentum is számos részlettel szolgál. A három településen először a katolikus közösséget írták össze, majd utánuk következtek a protestánsok. Az összeírt házakban a lakók felsorolását családfőkkel kezdték, akiket feleségük és gyerekeik követtek, esetlegesen az ö házastársukkal és piciny gyermekeikkel együtt. A zsellérek vagy más, a háznéphez csatlakozott személyek (cselédek, inasok stb.) felsorolása az egyes háztartások végén kapott helyet. Az összeírok az adatfelvétel túlnyomó többségében nem jelölték a rokonsági fokokat, ezekre értelemszerűen lehet következtetni az egyes háztartásban szereplő családnevek azonossága és a megadott életkorok alapján. Az összeírok szándéka mégis egyértelműen az a korábbiakban ismertetett elv lehetett, miszerint a sorrend a rokonsági fokokat követette, mert az utolsóként összeírt Kisszentmiklós esetében csak a családfő mellett szerepel vezetéknév, a többi lakó esetében a családfőhöz fűződő rokonsági kapcsolatot tüntették fel. Még a háztartásfők feleségének sem közlik a családi nevét. A háznépekkel kapcsolatos ismereteink bővítése érdekében a lélekösszeírást összevetettük az 1731-ben készült dikális összeírással a vonatkozó szakirodalom ajánlásának megfelelően.'' Fontos tisztázni, hogy a közel egyidejűleg készült összeírások közül melyik az első. Az egyházi összeírás készítésének ideje megelőzte a megyeit, mivel ez utóbbi adatfelvétel számos esetben sorol fel özvegyeként olyan asszonyokat, akik a plébániai adatfelvétel szerint még férjükkel éltek."

7 Az összeírás rovatai az alábbi adatokat tartalmazzák: a lakók neve latin kereszt- és magyar vezetékneve {Nomen cognomen), életkora {ágit annos), valamint vallásgyakorlásukra vonatkozóan pedig a katolikusok húsvéti gyónók-e {ad confessionem aptus), a protestánsokkal kapcsolatban az úrvacsorán való részvételt jelezték {coena utentes, non). Az adatfelvételi jegyzék első oszlopa azonban nem tartalmazza, hogy a lakosságot családok, nagycsaládok, háztartások, a házak vagy az egy kenyéren élők alapján írták-e össze. Az összeírásról teljes biztonsággal állítható, hogy nem magcsaládonként

38 írta össze a lakosságot, mivel a kisszentmiklósi protestáns 30. pontban az alábbiakat találhatjuk:

39 5 A tridenti zsinat (1545-1563) írta elő a megyéspüspököknek, hogy ötévente legalább egyszer látogassa végig egyházmegyéje egyházközségeit. Ezek hivatalos latin megnevezése canonica visitatio. 36 Andorka Rudolf Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (XVIII XIX. sz.) család és háztartásszerkezet vizsgálata. Agrártörténeti Szemle. XXVI. évfolyam. 1984/3-4. szám. 405. o. 7 A specificatio animananban a szadai akatolikus 82-es házban szereplő Oroszi András helyett a megyei összeírásban már a Relicta Andreas Oroszit (Oroszi András özvegye) találunk. x Mag- vagy nukleáris családon a házaspár és gyermekei által alkotolt családokat értjük. Az összeírásban szereplő neveket mai magyar formájukban, a rovatok címét fordításban közöljük. 14