Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.
HEJ J AS PAL megharapja a kicsit. Hagytak volna békét nekik, de nem hagytak. Na mindegy. A fene megegye. Másképp kellett volna csinálni az egészet. Semmi más nem kell az embereknek, szeressék egy kicsit egymást, ne gyűlölködjenek. S most is mit csinálnak? Nincsen semmiféle megegyezés, most megint Ciprus fölött vitatkoznak. Hát mit akarnak a törökök Cipruson? Mit akarnak a görögök, mi? Miért? Ne ítélj! Az Úristenéit, egyikük sem [...] na mindegy, itt vagyok, az én nézetemet nem lehet megváltoztatni. B - Nem is kell. E - Nem is akarjuk. Azt hiszem, most már jobban tetszik hallani. N - Hallok én itt jól. E - Annak idején, amikor a német hadvezetés fölvonult Sztálingrád ellen, előzőleg kettéoszlott a hadsereg, 140 ugye Paulus 141 fordult Sztálingrád ellen és Kleist 142 pedig a Kaukázusba ment. Hadászati szempontból úgy gondolom, hogy ésszerűtlen volt a német hadsereget kettéosztani. Erről mi volt a magyar hadvezetésnek akkor a véleménye? A/ - Én nem voltam tagja a magyar hadvezetésnek. Én már akkor nyugdíjban voltam. Engem nem kérdezett a kutya se meg, hogy mit szólok hozzá, ahhoz hogy a magyar hadsereg mit csinál. Mindenesetre én ezt a szerencsétlen Jányt, aki nekem osztálytársam volt, iskolába jártam vele, együtt jártam egy osztályba, és nálam is lakott [...] És kérem ez a Jány Guszti azzal a szerencsétlen paranccsal, 143 amit kiadott, mikor azt mondja, hogy a magyar hadsereg a becsületét elvesztette [...] Hát ilyet nem szabad mondani. És nem szabad a folytatását mondani, hogy aztán innen nem megy vissza senki élve, vagy elpusztul, vagy vége van. Tudniillik ez volt a hiba, hogy ott a magyar hadseregnek az alkalmazása helytelen volt. Hát én másképp csináltam volna, kétségtelen. Ahogy előre is megmondtam, én nem mentem volna bele ebbe a háborúba. E - Tudunk róla, hogy tetszett Horthyt figyelmeztetni a frontról visszatérve, hogy ki kell lépni a háborúból. Ez hogyan történt? S ő mit mondott erre? N - Én Horthyval erről nem is beszéltem. 144 Kérdem tisztelettel, ki szedte elő, hogy én Horthyt figyelmeztettem? [...] Akkor, amikor én miniszter lettem, [...] akkor jött a vezérkar főnöke, [aki] egy egyezményt kötött a németekkel. Szombathelyi. És akkor 14,1 1942 nyarán olyan eredményes volt a német támadás a szovjetek ellen, hogy ezen felbuzdulva Hitler a Dél Hadseregcsoportot két részre osztotta. Az egyik (A) feladata a Kaukázus térségének megszerzése volt (parancsnoka List tábornagy), míg a másikat (B) Sztálingrád, a Don és a Volga irányába vezényelték. Ez utóbbi parancsnoka volt Weichs vezérezredes, és az ő parancsnoksága alá tartozott az olasz és román csapatok mellett a frontra kiküldött 2. magyar hadsereg. 141 Friedrich Wilhelm Ernst von Paulus német tábornagy (1890 1957) a Sztálingrádnál 1943-ban megsemmisült 6. német hadsereg parancsnoka. Olt esett szovjet fogságba, majd 1953-ban történt szabadulása után az NDK-ban telepedett le. 142 Paul Ludwig Ewald von Kleist német tábornagy (1881-1954) az (A) hadseregcsoporttal részt vett a bakui olajmezők megszerzésééit indított hadjáratban, amely kudarccal végződött. A háború után szovjet hadifogságba került, ott is hunyt el, a vlagyimirovkai táborban. 43 A már említett 1943. január 24-i hadparancs, amely e szavakkal kezdődött: „A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét... " 144 Az interjúval egy időben jelent meg egy újságcikk (Magyarország, XI. évf. 31. szám, 1974. augusztus 4.), amely szerint Hitlertől hazatérve személyesen figyelmeztette a kormányzót, hogy a német szövetségből ki kell lépni, ne legyen a végén „mitgegangen, mitgehangen" (együtt menni, együtt lógni). A lemondását követő kormányzói búcsúkihallgatáson pedig az utolsó kérése a következő volt Horthyhoz: „Egyetlen új katonát sem adni az orosz frontra". Nagybaczoni, 1947. 153. o. 119
