Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETT RIPORT NAG YBACZONI NAGY VILMOS... eltanácsolták őket. Sokan a nyilasok fogságából kerültek egyenesen a kommunisták börtönébe, és volt olyan elítélt, aki mindkét oldalról ugyanazt a büntetést kapta. így járt Veress Lajos vezérezredes,

123 akit előbb a nyilasok ítéltek 15 évre, majd onnan megszökve a szocialista igazságszolgáltatás kezébe került, ahol ugyancsak 15 évet kapott, bár itt előbb halálra ítélték. Ezekben a bírósági perekben a kommunisták kontroll nélkül azt tettek, amit akartak, az igazságügy-miniszter - Ries István - és a köztársasági elnök - Tildy Zoltán mindehhez szolgai módon hozzájárultak. Később ők is megkapták Rákosiéktól az együttműködésük j utalmát. Az igazsághoz tartozik, hogy a háborút követő felelősségrevonási perekben, valamint az ezzel kapcsolatos ügyészi, rendőri eljárásokban nagy szerepet vállaltak, illetve kaptak olyan személyek, akik vagy személyükben, vagy családtagjaik révén, mint üldözöttek érintettek voltak. A közvélemény előtt úgy tűnt, és sokszor a valóságban sem volt másképp, hogy a közreműködésükkel lezajlott számonkéréseknek bosszúállás jellege is volt. Előfordult, hogy korábban éppen származása miatt üldözött emberek a népbírósági perekben hasonlóan jártak el az eléjük került emberekkel, kihangsúlyozva az ekkor már bűnnek számító esetleges német származásukat. Ez történt Jány perében is, ahol többször negatívumként értékelték - a magyarságát egyébként büszkén vállaló - Jány német származását. "

4 Bibó István, és még néhányan, komoly veszélyt láttak ebben, és ezt szóvá is tették.

125 Azt tartották volna helyesnek, ha az érintettek, az üldözött zsidók nem vesznek részt a felelősségre vonásban, az ítélkezésben. Tudjuk, ennek éppen az ellenkezője történt, és ennek máig ható következményei lettek, még ha évtizedekig sikerült is elfojtani az indulatokat. Nagy Vilmos sorsa a háború utolsó hónapjaiban hasonló volt sok más kormányzóhű politikuséhoz. A nyilas hatalomátvétel után néhány hétig még megúszta a letartóztatást, de november közepén már öt is őrizetbe vették. Előbb Sopronkőhidára, majd Németországba vitték fogolytársaival együtt. Olyan vezető magyar politikusokkal, katonatisztekkel, közéleti szereplőkkel zárták össze, akiktől sok, általa korábban nem ismert információhoz jutott Magyarország háborús részvételét illetően. A Pest Megyei Levéltárban őrzött iratai között található egy - 1945. január 28-án készített - lista a sopronkőhidai foglyok szobabeosztásáról, amelyen a résztvevők saját aláírásukkal és korábbi beosztásuk feltüntetésével szerepelnek. Az exkluzív listán többek között ilyen nevek találhatók: Lakatos Géza volt miniszterelnök, Jungerth-Arnóthy Mihály volt külügyminiszter-helyettes, Náray Antal vezérőrnagy, gróf Kendeffy Ádám, Kállay Miklós volt miniszterelnök, dr. Töreky Géza kúriai elnök, herceg Montenuovo Nándor, gróf Esterházy Móric volt miniszterelnök, Vattay Antal altábornagy, főhadsegéd, Jávor Pál színművész, Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a vezérkar volt főnöke, Hennyey Gusztáv volt külügyminiszter, Lázár Károly testőr altábornagy. Vörös Géza altábornagy, Kádár Gyula ezredes, Hardy Kálmán vezérfökapitány (altábornagy) stb. Több, mint ötven prominens személy szerepel a listán, közöttük olyan emberek, akik a habom 123 Veress Lajos vezérezredes (1889 1976) az októberi kiugrási kísérletnél a 2. hadsereg konnányzóhü parancsnoka volt. Ekkor tartóztatták le a németek. Ezt követően egyaránt megjárta a nemzetiszocialisták és a szocialisták börtöneit, majd az 1956-os forradalom után nyugatra menekült. 124 Jány Gusztáv vezetékneve 1924-ig Hautzinger volt. 125 Bibó István: Válogatott tanulmányok 1945-1949. Budapest, 1986. 772. o. 110