Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

PEST-PILIS-SOLT TORVENYESEN EGYESITETT. .. A gyám- és árvaügy fejlődése a törvények tükrében Már az emberiség megjelenésétől fogva szükség volt azon személyek gyá­molítására, védelmére, akik életkorúk, betegségük, testi és szellemi fogyatékosságuk miatt nem voltak képesek saját magukról gondoskodni. A gyámügyet ezért árvaügyre és gondnoksági ügyre kell bontani, hiszen az árvák életkorukból adódó testi és szel­lemi fejletlenség, valamint a szülői gondozás hiánya; míg a gondnokoltak a testi, szellemi fogyatékosságuk miatt szorulnak gyámolításra. 1 Kezdetben a gyámolítás fő pillére a család," valamint az egyház volt, hiszen az egyházat szervezettsége és erkölcsi helyzete is alkalmassá tette az árvák gyámolítá­sára, gondozására. Már Szent István törvényeiben is olvashatunk olyan rendelkezé­seket, melyek szerint az árvák, özvegyek és gyámoltalan személyek a király különös védelme alá tartoztak, azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ekkor még az árvaügy a személyi érdekek és az ingó javakra korlátozott vagyoni érdekek védelmét szolgálta. Az Árpád-kor végétől 1848-ig számos törvény szabályozta a nemesekre vo­natkozó királyi főgyámhatóságot 4 , míg a jobbágyi árvák ügye a földesúri hatóság, a polgári árvák ügye a városi tanács és a városbíró hatáskörébe tartozott. 5 A gyámügy felügyeletének és a gyámsági igazgatásnak a kérdése csak a XVIII. században jelentkezett, noha a gyámsági jogokat már az Árpádok óta szabá­lyozták, s a legfontosabb jogszabályokat, szokásjogokat Werbőczy Tripartituma is összefoglalta. 6 Werbőczy Hármaskönyvében (1514) foglalkozott az árván maradt gyerme­kek sorsával, az őket érintő kérdésekkel. így először is tisztázta a teljes korúság 7 , 1 Pallas Nagylexikon (a továbbiakban Pallas), www.elib.hu - árvaügy. gyámügy. 2 Az árva a nagycsaládi vagyonközösség tagja maradt, ezért gyámságra nem volt szükség. A nagycsalád, mint testület gondoskodott a gyermekről. A jobbágyoknál ez a rendszer a XVI-XVII. században is műkö­dött. (Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig. In: Jogtörténeti Értekezések. 1977. 8. szám. 3. o. /A legújabb kutatások a nagycsalád szerepét már másképp értékelik./) 1 Szűcs Lászlóné Siska Katalin: A gyermekvédelem (árvaügy. szegényügy) nemzetközi kialakulása és története a kezdetektől az 1900-es évekig. In: „Dúdolnak a hideg szelek". MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei. Nyíregyháza. 1994. 208. o. 4 A királyi íőgyámság vagyoni érdekeket szolgált, hiszen az árva halálával a birtok a királyra szállt. (Siska. 209. o.); A királyi főgyámság a gyámrendelésben, a gyámsági jogosultság perbeli eldöntésében, védöleve­lek osztásában és néhány ideiglenes intézkedésekben ki is merült. A védőiével biztosította az árva számára azt a jogot, hogy az ellene indított pert a törvényes korának az eléréséig fel kellett függeszteni. A király a gyámi kinevezést sokszor jutalmazásként használta. (Degré, 10-11. o.) 5 Pallas 6 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 197.0. A XV. századtól találkozhatunk egyre gyakrabban a „tutor", azaz a gyám megnevezéssel, aki a 12-14 éven aluli serdületlen gyermek képviseletét látta el. (Degré, 3. o.) 7 24. életév, nők esetében 16. életév betöltése 86

Next

/
Thumbnails
Contents