Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAALNE BARCS ESZTER A Királyi Tábla ítéletét az 1840. február 20-án tartott úriszéki ülés alkalmával olvasták fel, és az iratokat ekkor helyezték az úriszék aktái közé, amint azt a jegyzőkönyvben olvashatjuk.

202 A per ítélete különösen akkor tűnik igen súlyosnak, ha összevetjük az 1839-i úriszéken tárgyalt, Bartos Antal gödöllői lakos feleséggyilkosság gyanújában hozott ítélettel, amely szerint a férfit felmentették kellő bizonyítékok híján. Hiába volt a kútba ugrott asszony orrán és halántékán éles eszközzel elkövetett metszés, amelyről az orvosi látlelet kimondta, hogy azt nem a kútba ugrás, „hanem hozzájárult erőszak okozta", de mivel az alperes, és a tanúk egybehangzóan azt állították, hogy az alperes önmaga életét kockáztatva megpróbálta az asszonyt megmenteni, a bíróság felmentette a felperesi vád alól.

201 Ugyanakkor elég csak egy száz évvel korábbi példával öszszevetni az esetet, - amelyben egy asszony a zsámbéki úriszék előtt bevallotta, hogy megszült gyermekét a földre dobta, majd a szobában a kender közé rejtette, és három napig felé sem nézett, így a fiúgyermeke meghalt - hogy megállapítsuk, hogy Szlucska Borbála ítélete mégis kegyesebb volt az előző évszázad perében hozott fővesztést kimondó ítéletnél.

204 A büntető peres eljárásban a XVIII. század változást hozott, ugyanis a nyomozóelv előretörése ettől kezdve datálható. „Ez az előkészületi szak növekedését jelentette: a bíróság vádemelés és perfelvétel nélkül (illetve az előtt) indította meg az eljárást, igyekezett összegyűjteni a perbe fogottak elítéléséhez szükséges bizonyító anyagot vizsgálat, tanúkihallgatás, helyszíni szemle, esetleírás stb. útján. Mindezek lezártával került sor a vádemelésre, a bíróság előtti eljárási szakaszra. Ez - a polgári eljárás mintájára - a kifogásokat, az aUegatiókat, a vádlott, és a tanúk kihallgatását, az esetleges közbeszóló ítéleteket, és a végső ítéletet foglalta magában. Ezt követte a fellebbezés és a perújítás (perorvoslati szakasz), majd az ítélet végrehajtása. "

205 A bemutatott perben ezek a szakaszok jól láthatóan elkülönülnek. Összegzés Az úriszék történetének kutatása nem csupán a jogtörténet ismereteinek bővítéséhez járul hozzá, hanem az úriszéki forrásanyag - mint ahogy már korábban is említettem - értékes adalékokkal szolgálhat a kormányzattörténetnek, a demográfiának, valamint a történelem segédtudományai közül az archontológiának, a prozopográfiának, genealógiának, történeti földrajznak és a kronológiának. Mindemellett a társadalomtörténetre, illetve a néprajzra vonatkozólag is tartalmaz értékes adatokat, sőt a bölcsészettudományokon túlmenően más tudományoknak is, mint például az orvostudománynak is forrásbázisául szolgálhat. '

2

PMLIV. 87-b. 1840. No. 2. 13 PML IV. 87-b. 1839. No. 4. 14 Kállay. 1985. 214 .o. (MOL P 707. Fasc. 210. NBNB. No. 1. Zsámbék 1728. aug. 28. ) "Killay, 1985.448.0. 81