Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században
ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYEBEN A XVIU-XIX. SZAZADBAN október 31-én, november 2-án, 3-án tartottak ülést. 111 November l-jén. Mindenszentek napján tehát a bíráskodási gyakorlatnak megfelelően nem ült össze a bírói fórum. A leggyakrabban kedden és pénteken került sor az úriszéki ülésre. A hét második felében nagyobb arányban ült össze a bíróság. Megjegyzendő még, hogy igen gyakori a szombaton ülésező úriszék. Előfordul az is, - igaz ugyan, hogy csak egy alkalommal - hogy vasárnap tartották az uraság székét." 2 A helyszín általában a településtípus megnevezésével együtt szerepel, tehát mind Gödöllő, mind Dunavecse esetében a mezővárosi rangot, illetve Pest esetében a szabad királyi városi rangot jelzi a jegyző, ezentúl arra is utalást tesz, hogy a település melyik megyében található. Ilj A Grassalkovich uradalom összes úriszéki ülésének Gödöllő adott helyet, a Földváry család ülése viszont három helyszínhez - Cibakházához, Pesthez és Dunavecséhez - kapcsolható. Csak a két utóbbi Pest megyei, Cibakháza Heves és Külső-Szolnok vármegyében található település. A megadott helyszínek közül a 43 esetből (egy alkalommal ugyanis nem utal a forrás az úriszék összeülésének helyére) 27 alkalommal Dunavecsén zajlott le az úriszék, vagyis a Földváry család úriszékének helyszíne 63%-ban a Pest megyei Dunavecse mezőváros volt. A Mária Teréziától országos vásár tartására jogot nyert mezőváros vélhetőleg infrastruktúrája és központi fekvése miatt tölthetett be jelentős szerepet, így ezért eshetett erre a településre a választás az úriszék székhelyének lebonyolításakor." Az úriszék ítélkezési gyakorlata Az úriszéki ülések bemutatásához elsősorban a gödöllői Grassalkovich uradalom úriszéki iratanyagát használtam fel. Az elemzéshez azonban felhasználtam egyéb, a Pest Megyei Levéltárban található forrást is. így az alábbiakban a gödöllői Grassalkovich uradalom és a Pest megyei úriszéki ülések nyomán foglalkozom az úriszéki ülés vádlottjaival, az úriszéki ülések tárgyával, majd az ülések alkalmával hozott ítéletekkel. Az úriszéki ülés meghirdetésére egyetlen példát találtam. 1770. május 15-én a váci püspöki uradalom úriszékét a váci püspök kancelláriája hirdette meg a következő szöveggel: „Ez most folyó Pünkösd havának 21 Napian fog itt Vácz Varasában az M(é)l(tósá)gos Püspökség részéről Törvény Szék tartatni. Arra való nézve, ha egyvalakinek ezen M(é)l(tósá)gos Urasághoz tartozandó helségeknek lakosai közül Törvényre néző állapod és Bajai volnának, ez jelen való Currens által intetnek, hogy úgy alkalmaztassák dolgokat, és útyokat, hogy előtte való Nap ugy mint 20dikban az föl Hi l nézett M(é)l(tósá)gos Ursságh Cancellariajan Szügséges és elegendő bizonyságra való '" PMLXIII.2-C. No. 1.72. o.(1803. október 31., 1803. november 2-3.) 112 PML XIII. 2-c. No. I. 215. o. (1815. október 8.) 111 Dunavecse 1761-től kezdve viselte a mezővárosi rangot. (Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája (Történelmi, föld s természetrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi, és újkori leírás) 111. kötet, Budapest, 1877. 326. o.) 114 Galgóczy, 326. o. 66