Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAALNE BARCS ESZTER jegyzőként voltjelen.

61 A következő ülésen 1832 novemberében, már mint táblabíró, és a Földváry család egyik tagja, elnökként szerepelt.

62 1839 júniusában, a család utolsó alkalommal tartott úriszéki ülésén neve ismét felbukkan ekkor mint szolgabíró, mint esküdt vett részt az úriszék ülésén. Mint Lissoveny esete is mutatja, a családtag elnöksége is előfordult, a Földváryak esetében 1830 júniusában és 1839 júniusában is találunk erre még példát, előbbi esetben Bernátfalvi Földváry Gábor, utóbb Földváry Pál elnökölt.

63 Földváry Pál egyébként az egy évvel korábban tartott úriszék ülésén 1838 júliusában még mint az úri szék jegyzője szerepelt. Az elnökök a Földváry család esetében is - mint a legtöbb esetben - táblabírók voltak. Ha az úriszék több napon át ülésezett, előfordulhatott, hogy több elnök váltotta egymást. Erre egyetlen példát találtam a tanulmányozott jegyzőkönyvekben: az 1834. szeptember 8. és 12. között az öt napig ülésező úriszék elnökeként két személyt nevezett meg a forrás: Kapos-Mérei Mérei László táblabírát, és a fentebb említett Lissoveny Lászlót.

64 Az üléseken résztvevő két esküdt közül az egyik többnyire alszolgabíró volt, néhány alkalommal pedig a főszolgabíró töltötte be ezt a tisztséget. Megállapítható, hogy az alszolgabíró vett részt esküdtként az esetek többségében. A 37 Pest megyében lezajlott ülésen csupán 7 esetben jelent meg főszolgabíró esküdtként, vagyis az esetek 81%-ában az alszolgabíró jelentette a „legale testimonium"-ot. Az esküdtek esetében sem ritka, hogy egy-egy személy több éven át szerepelt, mint például Segesváry István, aki először 1819 májusától 1824 áprilisáig hét ülésen, majd 1827 szeptemberében, és 1830 júniusában is, mint esküdt vett részt az úriszék ülésén.

65 De megemlíthető Madarassy István alszolgabíró is, aki esküdtként 1802 és 1806 között öt alkalommal szerepelt a Földváry család úriszékének ülésén.

66 A többi résztvevő olyan tisztségviselő volt, akiknek az úriszéken betöltött funkcióját gyakran nem is nevezi meg az irat. 1826 és 1830 között szerepel a forrásokban a „convocatus" fogalma. A „convocatus" táblabírói címet viselt. A megjelentek között szerepelt még az uradalmi „fiscalis", az „inspector", a „deputatus", az ügyész, az úriszék jegyzője, akinek aláírásával hitelesítette egy-egy úriszéki ülés jegyzőkönyveit. Pap László 1804 áprilisában jelent meg először esküdtként, és ebben a minőségében vett részt az 1805. novemberi, illetve az 1806. márciusi úriszéki ülésen is.

67 1820 áprilisában újra felbukkan a neve, ekkor szintén esküdtként vett részt, de 61 PMLXI1I. 2-c. No. [1.59.0.(1830. június 2-3.) 62 PML XIII. 2-c. No. II. 72. o. (1832. november 20-22.) "' PML XIII. 2-c. No. II. 17. o.( 1830. június 2-3.), No. II. 118.0. (1839. június 21.) M PML XIII. 2-c. No. II. 92. o. (1834. szeptember 8-12.) 65 PML XIII. 2-c. No. I. 226. o. (1819. május 19.). No. I. 242. o. (1820. április 21.). No. I. 257. o. (1821. április 2.), No. I. 277. o. (1821. június 12-13.), No. 1. 298.0. (1822. április 26-27.), No. I. 311. o. (1823. május 7.), No. II. 6.o. (1824. április 26-28.), No. II. 54. o. (1827. szeptember 13-14.). No. II. 59. o. (1830. június 2-3.) 66 PML XIII. 2-c. No. I. 40. o. (1802. április 22-23.), No. I. 124. o. (1804. április 23.), No. !. 99. o. (1804. augusztus 16-17.), No.l. 140. o. (1805. augusztus 24.), No. 1. 146. o. (1806. március 22.) "

7 PML XIII. 2-c. No. 1. 124. o. (1804. április 23.). No. I. 176. o. (1805. november 16.). No. I. 146. o. (1806. március 22.) 59