Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYEBEN A XVIII-XIX. SZAZADBAN A polgári átalakulással megszűnt az úriszék intézménye, a földesúri joghatóság intézménye. Az úriszéket az 1848. évi áprilisi törvénykönyv IX., illetve XIX. törvénycikkei törölték el a törvény előtti egyenlőség szellemében. Helyét mind polgári, mind büntetőügyekben a vármegyei ítélkező szervezet volt hivatott betölteni.

40 Az úriszék intézményi működése, tagjai Az úriszék mint társas bíróság összetételét részben törvények, részben pedig a helyi szokásokat rögzítő megyei és uradalmi statútumok szabályozták. Az 1729. évi XXVIII. törvénycikk után a létszám általában 5 főben állandósult: ez az elnököt, a két „convocatus"-t, és a két törvényes bizonyságot jelentette.

41 A „convocatus arbiterek" az úriszékre meghívott bírákat jelentette.

42 A törvényes bizonyság kötelező jelenlétét az 1527. évi VI. törvénycikktől számítjuk.

43 A Hármaskönyv III. részének 26. fejezete értelmében a törvényes bizonyság létszáma a korábbi évszázadokra jellemző 3-4 főről kettőre csökkent.

44 A törvényes bizonyság („legale testimonium") „az egykorú jog által megszabott jogkörben együtt, egy törvénykezési személyként eljáró szolgabíró, és esküdt. A földesúri jogszolgáltatásban a vármegyét szintén együttesen képviseli a szolgabíró és esküdtje[...]: jelen vannak az úriszék ülésén, a megítélt eskük kivételénél, az úriszéken pereskedők részére tanúkihallgatásokat végeznek".

45 A vármegyei esküdt („iuratus assessor", „iurassor") a szolgabíró mellé segédül rendelt megyei tisztviselő. „Az eredetileg nagyobb súlyú esküdd tisztség idővel a megyei birtokos nemesség közszolgálati pályájának hagyományos első állomásává alakult át. "

46 Noha az 1836. évi X. törvénycikk az uradalmi tiszteket eltiltotta az úriszéki részvételtől, a gödöllői esetekben látható módon mégis többször is feltűnnek. Az úriszék személyi összetételének megállapításához az úriszéki jegyzökönyvek bevezetőiben találunk adatokat. A kormányzattörténetben fontos lehet annak a tanulmányozása, hogy kik, és milyen minőségükben vettek részt a döntéshozatalban. A tanulmányban a Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatási iratai, és az „acta politica miscellanea" irategyüttes regesztái nyomán a vármegye különböző helyein tartott 23 úriszéki ülésének iratait vizsgáltam.

47 Az ülésjegyzökönyvekben általában csak arra van utalás, hogy gazdatisztek, esküdtek és mások is részt vettek az úriszék 40 Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Budapest, 2002. 212. o. 41 Kállay, 1985. 21. o. A „mely ügyeket kelt birtokon kívül fellebbezni? "- című 1729 évi XXVIII. te. 5§-a szól az úriszék összetételéről. (CJH, 1900. 1729. évi XXVIII. te.) 42 Varga, 1958.999.0. 41 e gonosztevőket az illető vármegyei ispánok, és a választott esküdttársak megintésére az arra kirendelt egy vagy két esküdttárs jelenlétében kellően megbüntetni nem akarnák, még ha magok a vármegyei ispánok lennének is azok... " (Vinkler János: A magyar igazságszolgáltatási szervezet, és polgáriperes eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig. II. kötet, Pécs, Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1927. 233. o.) 44

Kállay, 1985.27.0. 4Í Varga, 1958. 1046. o. 46 Varga, 1958. 1016. o. 47 A források többsége a Koháry család úriszékéről található, de említésre méltó a Zichy család, valamint a váci püspök által tartott úriszék is. 56