Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben
A PEST MEG YEl KOZG YULES KA PCSOLA TA... Kainál 179 váltották fel a szekereket. A másik, szeptember 4-én kiadott utasítás pedig 100 mázsa lőpor Szegedről Budára szállítását írta elő. 180 Az október 26-án tartott kisgyűlés vállalt kötelezettséget arra, hogy a Pest megyébe vezényelt tíz századról gondoskodni fognak, melyet a későbbiekben még egy század követett. Szintén itt kapott téli szállást a Neuberg-ezred négy százada, melynek ellátására négy portát jelöltek ki. A közgyűlés számára az utasítások alapján nem volt egyértelmű, hogy vajon a két szabad királyi városnak is részt kell-e venni az említett egységek eltartásában, ezért tájékoztatást kért a Budai Kerületi Hadbiztosságtól. Mathias Vorster úgy nyilatkozott, hogy Pestet és Budát a megye részének tekinti. Ez az állásfoglalás még mindig nem volt kellően megnyugtató, ezért véleményezésre kérték fel Savoyai Jenőt is. 1 ' A Haditanács elnökének válaszát december 9-én ismertették a közgyűléssel, aki megerősítette Vorster döntését. A közgyűlés e tárgyban mutatott bizonytalansága érthető, mert I. Lipót 1692-ben már megakadályozta, hogy a megye hadiadót vessen ki a két városra. 182 A török háború megelőző esztendeiben, noha Pest és Buda portáit a beszállásolásoknál Pest-Pilis-Solt megyééhez számították, de a két város sem az elszállásolásokban, sem a szekerezésekben érdemi segítséget nem nyújtott. I8j Ezen az állapoton változtatattak Savoyai Jenő és Vorster hadbiztos döntései. A rendelkezésünkre álló források szerint a három törvényhatóságnak 1192 orális és 566 equilis porciót kellett beszolgáltatnia, amelyből Pest megye 1404 (877, ill. 527) a két város 354 (315 - 39) porciót vállalt magára. A katonaság eltartási költségeinek 80-20%-os eloszlása pontosan megfelel a korabeli gazdasági erőviszonyoknak, mivel Pest megye 117. Pest és Buda pedig együtt 29,5 nádori portával rendelkezett. 184 1717-1718-ban a közgyűlés és a hadsereg kapcsolatát kiegyensúlyozottnak lehet tekinteni; a téli elszállásolás idején kötött szabályzat hatályát minden itt állomásozó katonára kiterjesztették. Úgy tűnik, hogy a sereg kifizette a közgyűlés által feljegyzett kihágások összegét. A jogsértések megtárgyalásakor a Savoyai-ezred parancsnoka partnernek, még ha nem is egyenrangúnak, tekintette a megyegyűlést. A megye bátrabb kezdeményezőkészségét jelzi, hogy a Savoyai-ezreddel kötött megállapodás érvényességét az Althann-ezred számára is érvényesnek tekintette. A korábbi éveket meghaladó forspont terhekről nincsen tudomásunk. A budai ingyenmunka megváltásával ismételten késlekedtek a megyei rendek. A várparancsnok ezúttal sem alkalmazott végrehajtást. A nemesi vármegye a lakosság terheiröl és sérelmeiről is igyekezett pontos képet szerezni, mivel három alkalommal is elrendelték a lakosoknak a katonaság által okozott kárainak összeírását. Ezek eredményéről azonban sajnos sem a közgyűlési jegyzőkönyvek, sem más források nem tájékoztatnak. Minden szempont megvizsgálása után úgy látszik, hogy az 1717-18-as esztendő semmiképpen sem terhelte jobban a lakosságot, mint a megelőző évek. I7 '' Kál (a szövegben: Kálla), Heves megye, Egertől délnyugatra fekszik 27 km-re. IK " PML IV. l-a. XII. 34. F. és uo. 38. F. /Bogdán, 455. o. alapján: 100 bécsi mázsa az 5612 kg./ 1X1 PML IV. l-a. XII. 51. F. skk. IS2 PML IV. l-c/2. 1692. június 3. No. 3. m PML IV. I-d. 1717. No. 9. 12. F. 11(4 PML IV. I-d. 1719. No. 9. 42
