Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

KULTÚROTTHONOK PEST MEGYÉBEN 1949-1956 KÖZÖTT Az ünnepek műsorrendjének összeállításához sokszor műsorfüzeteket adott ki a Népművelési Minisztérium, ezekben műsorjavaslatok voltak, amelyeket a közsé­geknek fel kellett használniuk programjaikban. A műsorokban a művelődési otthonok kultúrcsoportjai, amatör színészek léptek fel dalokkal, szavalatokkal, kisebb jelene­tekkel. Egy-egy ünnepség az egész település lakosságát igyekezett mind szellemi, mind fizikai tevékenységre rábírni. A május elsejei ünnepségek előtt már előző nap kultúrcsoportok járták körbe a falut, agitálták az embereket a másnapi programok megtekintésére, valamint feldíszítették az egész községet. Zenés ébresztő után gépi, lovas, biciklis, gyalogos felvonulás következett, miközben tömeg- és népdalokat éne­keltek. Egész nap szellemi, sport- és ügyességi versenyeket rendeztek, este pedig táncmulatság zárta le az ünnepi rendezvények sorát. 1951-ben a megyei népművelési osztály falunapok tartására kötelezte a nép­müvelés helyi vezetőit, ezeket minden járásban havonta legalább egy községben kel­lett tartani. Ezen ünnepségeket kellett felhasználniuk a tsz-csoportok eredményeinek népszerűsítésére, eredményeik tudatosítására. 127 Részben a kultúrotthonok számát, részben az emberek kulturális területen megmutatkozó aktivitását kívánták növelni a kultúrversenyek meghirdetésével, ame­lyek működtek a megyék, a járások és az egyes falvak között is. Már a kultúrotthonok országos és megyei hálózata kiépítésének kezdeti szakaszában versenyt hirdettek köztük, a versenykihívás tárgya ekkor magának a kultúrotthonoknak az alapítása volt. 1950. szeptember 15-én a Nagykátai Járási Tanács kultúrversenyre hívta ki a többi járást. A kihívás a következőképp hangzott: „Széleskörű kultúrmunkát csak így tu­dunk végezni, harci kérdésnek tekintjük a kultúrotthonok beindítását. Elsők akarunk lenni ebben a harcban. A Nagykátai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptember hó 15-én tartott gyűlésén elhatározta, hogy a járás területén jó előkészítő munkával minden hónapban beindít egy kultúrotthont. [...] Minden egyes beindított kultúrotthon elősegíti győzelmünket az imperialisták magyarországi ügynökei, a kulákság és a klerikális reakció fölött. " 128 1952. május 10-11-én tartották a megyei kultúrotthon-igazgatók értekezletét, itt határozatot fogadtak el arról, hogy minden kultúrotthon-igazgató és népművelési ügyvezető kihívja egymást versenyre. A szempontok a következők voltak: a kultúr­csoportok szereplése, csereműsorok adása, kultúragitációs brigádok működése, Sza­bad Föld Vasárnapok megtartása, szakkörök munkája, kultúrotthon vezetőségi ülések rendszeres megtartása, népművelési bizottságok munkája, kultúrotthonok szépítése, ünnepségek megszervezése. 129 Sajnos a verseny eredményére vonatkozóan nem talál­ható irat a Pest Megyei Tanács VB Népművelési Osztályának anyagában. Új típusú versenykihívással jelentkeztek 1954-ben a monori járási kultúrház dol­gozói: a kultúrházak tisztasága, otthonossá tétele érdekében szocialista versenykihívást hirdettek, azaz a minőségi szempontok kerültek előtérbe. /Már 1953 októberében a nép­művelési osztályvezető levelében írta, hogy a „kultúrotthonok borzalmas helyzete" annak PML XXIII. 18. 1810-8-82/1951 PMLXXII1. 18. 1820-10-12/1950 PML XXIII. 18.8791-1-85/1952 304

Next

/
Thumbnails
Contents